Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
Akna-i, Zeek-i és Kolos-i királyi hospesek élveznek. Eszerint felettük a vajda, a Thorda-i ispán vagy offíciálisaik nem ítélkezhetnek, hanem csak a király vagy a tárnokmester, valamint saját választott bírájuk; tőlük szállásadást nem követelhetnek; a péntek reggeltől szombat estig tartó (feria sexta ab hora pomeridiana usque horam vespertinam die sabbati) hetivásáraikra érkezők vámot nem fizetnek, ahogy a Thorda-n lakó hospesek portékái után sem követelhetnek vámot sehol sem; november 11. előtt (a. Martini) nyolc napon át maguknak vághatnak sót az aknákban és azzal szabadon kereskedhetnek; végül, hogy a lakosság száma gyarapodjék, meghagyja nekik Kwlkwd, Wdwarmyk Thelek királyi földeket, továbbá a hasadékon túli (ultra Thorda hasadekja) elterülő Kyralerdewye nevű királyi erdőt. — Az oklevél Teodor magister fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Ái I. Károly király 1315. július 3-i oklevelében, MOL, Liber regius III. 66—67. (I. Ferdinánd király 1552. évi ái-ban). — Ái még I. Károly király 1335. augusztus 28-i, I. Lajos király 1349. december 21-i és 1377. május 5-i, Zsigmond király 1393. október 6-i (DL 28761) és 1405. május 29-i, valamint az előbbiekkel együtt I. Ferdinánd király 1552. március 25-i oklevelében (MOL Liber regius III. 66.). • Közlés: CD VI/1. 105—107. — MonArp 621—622. — TFimh 173—174. — KvOkl I. 28—29. — Hurmuzaki 1/1. 520. — Ub I. 181—182. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 376—377, 511—512 (román fordításban is). — Wagner: Quellén 30—32 (csonkán, német fordításban). • Regeszta: Tentamen 168. sz. — RegArp 3755. sz. 483. 1291. [július 23. előtt] [III.] András király az erdélyi részekben, az Aranyos folyó mellett, sziklás magas hegyek között fekvő Turutzko szabad falu (libera villa) hospesei, az ottani vasbányák mesterei és munkásai, verős kovácsok, szénégetők és egyéb munkások panaszára megállapítja kiváltságaikat, mert a felső-ausztriai Eisenwurzel-ből való behívásukra és kiváltságaikra vonatkozó okleveleiket a tatárok felégették. Ezek szerint a felső-ausztriai vasművesekhez és kovácsokhoz hasonlóan cenzust nem fizetnek, maguk választják bírójukat és elöljáróságukat, kívülük csak a király és a tárnokmester ítélkezhet ügyeikben. Szombatonként élelmiszerpiacot (liberum fórum annonarium) tarthatnak. Végül a bányászlovak részére nyugat felé egy mérföldre (unius raste) kiterjedő legelőt és erdőt adományoz számukra. — Az oklevél Teodor magister fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Eredetije ismeretlen, csak 1787. évi hiteles másolata és több 1800 körül készült egyszerű másolata maradt fenn. Hamisítvány 1785-ből. Kritikája: Jakó: írás 62—79. • Közlés: CD VI/1. 119—121. — NemzTárs 1838. I. 48 (Nagy Ferenc). — MonArp 627—629. — TFimh 174—176. — Hurmuzaki 1/1. 521—522. — Ub I. 182—184. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 377—379 (román fordításban). — Wagner: Quellén 32—34 (csonkán, német fordításban). • Regeszta: Tentamen 172. sz. — RegArp 3760. sz. 484. 1291. [július 23. előtt] [III.] András király maga részéről is megerősíti és átírja István ifjabb király 1268. évi oklevelét (266. sz.), amelyet Sámson fiai: Saul magister és Péter comes, valamint ez utóbbinak Miklós nevű fia mutattak be előtte, az Újvárhoz (Novi Castri) tartozó Kunchey nevű földnek Jakab nevű atyjukfia javára szóló adományozásáról. — Az oklevél Teodor magister fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, DL 30576. • Közlés: HOkm VIII. 303—304. • Regeszta: RegArp 3753. sz.
