Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Eredeti, hártyadarabkán, zárópecsét nyomával, DL 30132. — Belefoglalva az erdélyi káptalan 1291. március 11. előtt kelt jelentésébe (475. sz.), Bánffy cs nemzetségi lt, fasc. A, nr. 1 (DF 260683). • Közlés: CD VII/2. 166—167. — TFirnh 165—166. — HOkm VI. 361—362. — BánfOkl. I. 24—25. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 357 (román fordításban). • Regeszta: RegArp 3701. sz. 469. 1291. február 10. (IV. Id. Februarii) [III.] András király a Byzturche-i polgárok kérésére megerősítve átírja [IV.] László király 1290. május 27-i privilégiumát (458. sz.) adójuk kétharmad részének elengedéséről. — Az oklevél Teodor magister fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, rongált felségpecséttel, Beszterce város lt (DF 247222). • Közlés: TFirnh 157—158. — Ub I. 171. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 360 (román fordításban). • Regeszta: ArchZtsch 12/1887. 78 (Franz Zimmermann). — Berger: Regesten 8. sz. — RegArp 3703. sz. 470. 1291. február 22. (VIII. Kai. Mártii) [III.] András király 1290-ben Fehérváron (apud Albam) történt megkoronáztatása után [Óbudán] tartott országos gyűlésen (habita congregatione generáli) az ország nemeseinek megígérte korábban elnyert alábbi jogaik és kiváltságaik tiszteletben tartását: Az egyházaknak visszaadja elfoglalt birtokaikat. Ispánságot örökre senkinek sem adományoz. Hasonlóképpen nem ad idegeneknek, pogányoknak vagy nem nemeseknek méltóságot, ispánságot, illetve várat. Nem tűri el, hogy a bárók pénzért bérbe adják méltóságukat vagy bíróként nem nemeseket alkalmazzanak. Megyés ispán csak négy választott nemessel együttesen bíráskodhat. Hiteleshelyi tanúbizonyság nélkül senki sem idézhető az ispáni ítélőszék elé. [IV.] Béla és [V.] István király adományai érvényesek maradjanak, de [IV.] László donációiból csak azok, amelyeket az ország védelmében elesettek javára tett. Az országot fenyegető külső támadás, vagy belső lázadás esetén a nemesek és a nemesek módjára élő birtokos erdélyi szászok tartoznak a király mellé felsorakozni, de külső hadjáratban csak fizetés ellenében és kizárólag csak a király vezetése alatt kötelesek részt venni. Ugyanők és embereik mentesek az adóktól és a beszállásolásoktól. Az új pénzt mindenhol az ispán a vidék négy jobb emberével együttesen hozza forgalomba. A nádor minden megyében az ispánnak és négy kiküldött bírónak a részvételével ítélkezzék. A főpapok és kiváltságolt egyházak népei felett világi ügyekben egyedül csak a király bíráskodhat. Vámot csak az átutazó idegen kereskedők fizessenek, de a nemesek és egyházak népei nem. A templomok fölé vagy más helyeken emelt ártalmas tornyokat és várakat rombolják le. A jogtalanul elfoglalt birtokokat mindenkinek adják vissza. Szabályozza a termény- és bortizedek behajtásának módját, valamint a levélváltság díjait. Fehérváron esztendőnként országos gyűlést kell tartani. Az örökös nélküli nemes és birtokos szász, halála esetére, szabadon rendelkezhet mindenféle birtoka felől. A hatalmaskodókat a király nem veszi oltalmába, a megkárosítottaknak pedig elégtételt szolgáltat. Az erőszakkal kikényszerített birtokeladásokról szóló oklevelek érvényteleneknek tekintendők. A nemesek és birtokos szászok jószágaiba idegen személy hitbér vagy leánynegyed címén sem iktatható be, hanem a meghalt személy örökösei vagy legközelebbi rokonai váltsák azokat magukhoz a szokott igaz becsű alapján. Az ispán a mondott erdélyi szászok felett csak lopás, rablás esetén, illetve tized- és pénzügyekben ítélkezhet, de ez ellen a királyhoz lehet fellebbezni. Ha nemest vagy birtokos erdélyi szászt vétkei miatt jószágvesztésre ítélnek, rokonainak joguk van