Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Vejüknek, Abraam magisternek teljesen elengedték a hitbér és a jegyajándék megfizetését. Ha azonban Abraam halna meg korábban, özvegye követelheti ezeket férje rokonain. Erre az esetre Abraam a felesége számára Chohol, Scelte, Kene és Arutlonhyda birtokot, valamint az utóbbiban lévő vámot kötötte le. Ha Abraam anyját megelőzve halna meg, Chahal faluval és a Kochurdhyda-i vámmal fizessék ki anyja hitbérét és jegyajándékát. Abraam magister Suca nevű szolgálóját és Márkus nevű szolgáját hagyta anyjára; mindkettőt családjával együtt. Ha felesége és anyja túlélné Abraam-ot, szabadon rendelkezhetnek az általa reájuk hagyott birtokokkal és szolgákkal. — Méltóságsor: Batur prépost, Iwan éneklő-, Benedek őrkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, egykor az ENMLt-ban, amelynek a KvÁlt által kezelt anyagában 1994ben már nem volt fellelhető, noha 1952-ben még hasonmását is közölni lehetett. Keltezésére 1. Karácsonyi: Jegyzék 60—61. • Közlés: CD V/l. 75—76 (1270-re keltezve), V/2, 417—419. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 185—186, 501—503, 519 (román fordításban is, hasonmással). Q Regeszta: CD VII/3. 80—81. 355. [1278.] január 27. (Romé, apud S. Petrum, VI. Kai. Februarii) [III.] Miklós pápa közli az esztergomi érsekké választott Miklós erdélyi prépost ügyvédeivel: Karacinus és Miklós klerikusokkal, hogy megbízójukat az ugyancsak esztergomi érsekké választott [Péter] veszprémi püspök ellenében Rómába idézi. Vatikáni lt, RegVat, vol. 39, fol. 9r—v. • Közlés: Theiner: MonSlav I. 95—96. — MonVespr. II. 1—3. 356. 1278. [május 8. előtt] [IV.] László király a Szt. Mihály arkangyal erdélyi székesegyháza közelében fekvő [gyula]fehérvári földjét (terram nostram Albensem iuxta ipsam ecclesiam beati Michaelis> sitam), melyet a királyi hospesek a szászok pusztításai miatt lakatlanul hagytak, az erdélyi egyháznak adományozza, hogy ezzel is segítse a szent király-elődei által épített, de most ékességeitől megfosztott székesegyház helyreállítását, melyet a szászok felégettek a védelem céljából odamenekült kanonokokkal és sok magyarral együtt (canonici quamplures cum multitudine Hungarorum ad grémium ipsius ecclesie cause presidii confugientes miserabiliter extitissent concremati in eadem). — Az oklevél Tamás magister fehérvári választott [prépost], alkancellár keze által kelt. Ai a váradi káptalan 1313. június 14-i oklevelében, az erdélyi; káptalan mlt-ban (DF 277240). • Közlés: CD VII/2. 66—67. — TFimh 115. — Transilvania 4/1871. 67—68 (§tefan Moldoveanu). — Hurmuzaki 1/1. 412. — Ub I. 132—133. — Temesváry 60 (kivonatosan). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 190—191 (román fordításban). — Kristó: Kun László 82—84 (magyar fordításban). • Regeszta: Tentamen 131. sz. — ErdKLt 11. sz. — RegArp 2858. sz. 357. 1278. [május 8. előtt} [IV.) László király, minthogy az erdélyrészi szászok a szent királyok által létesített erdélyi Szt. Mihály-egyházat a kanonokok jó részével együtt megégették, prediális népeit lemészárolták és ezáltal a káptalant annyira elpusztították, hogy királyi segítség nélkül nem állhat talpra, újból, de most már örökre az erdélyi káp-