Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

309. 1271. [V.] István király, átírva [?] [IV.] Béla király 1251. január 5-i oklevelét (215. sz.), említi Jakab fia: Lászlót, az erdőntúli részeken, Székelyföldön épült Zenth Leluk-i királyi végvár várnagyát (castellanus castri nostri finitimi). Eredetije ismeretlen, kézirata Kemény József gyűjteményének megfelelő helyén (DiplTr I. 25, 47) sem szere­pel. Egyetlen említése Keménynek az Árpádiában közölt tanulmányában található, teljes szövegű oklevélként feltehetőleg nem is létezett. Hamisítvány a XIX. század első feléből. Kritikája: Sz 27/1893. 55 (Tagányi Károly). — EM 18/1901. 226—227 (Wertner Mór). — Karácsonyi: Jegyzék 26—27. — RegArp 2145. sz. — LtKözl 59/1988. 199 (Mályusz Elemér). • Regeszta: Árpádia 1/1833. 72—73 (Kemény József). — CD VII/3. 33—34. — SzOkl I. 9, 17. — RegArp 2145. sz. 310. 1271. (Albe) Máté erdélyi vajda és Zounuk-i ispán bizonyítja, hogy V. István király a Szt. Mihály-egyház káptalanának Onpoy nevű birtoka mellett fekvő Obruth földet, amelyet szintén királyi adományból néhai Yula bán élete végéig, majd pedig Zubuzlaus nevű székely bírt, az ő tudtával és általa is látott oklevelével (287. sz.) az [erdélyi] püspökségnek és káptalannak, valamint a Szt. Mihály-egyháznak adományozta, azt ők békében birtokolják, a határait pedig ő járta meg ellentmondás nélkül a Kerch-i apát tanúbizonysága és András Gyog-i comes jelenlétében. Eredeti, hártyán, az oklevélből vágott szalagon függő pecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277179). • Közlés: Szeredai: Notitia 6—7. — Katona VI. 573 (töredékesen). — CD V/l. 169—170. (töredé­kesen). — TFimh 96—97. — SzOkl I. 17—18. — Hurmuzaki 1/1. 358. — Ub. I. 111—112. — Temesváry 53 (töredékesen). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 139. (román fordításban). — Jakó—Manolescu 1971. Album 3/a. sz. (hasonmással). — Jakó—Manolescu 1987. Album 3/A. sz. (hasonmással). • Regeszta: Tentamen 114. sz. — ErdKLt 4. sz. — RegArp 2072. sz. 311. 1271. [V.] István király, tekintettel a hadjárataiban, de különösen a Feketeuholm várában tanúsított hűségére, hozzájárul ahhoz, hogy Brasu-i Ebi fia: Teel Herbord vajdának a két Kykullu összefolyásánál fekvő faluját és a vele határos Zanchalteluky nevű földet, amelyeket részben Chyel comes szolgálataiért tőle nyert adományul, örökö­sen eladhassa nevezett rokonának: Calnuk-i Ervyn fia: Chyel comesnek. — Az oklevél Benedek magister Orod-i prépost, alkancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, DL 766. • Közlés: CD V/l. 135—137. — TFimh 95—96. — Archivu 1/1867. 56—57 (Timoteu Cipariu) — VerArch 15/1880. 170 (Albert Amlacher). — Transilvania 4/1871. 66— 67 (Stefan Moldoveanu). — Hurmuzaki VI. 355. — Ub I. 110—111. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 135—136 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 112. sz. — CD XI. 462. — RegArp 2135. sz. 312. [1271?] [V.] István király az Orrothlonheda-i vámot Ponyth fia: Ábrahámnak adományozza. Említés IV. László király 1279. július 25-i oklevelében (370. sz.), DL 47746. Keltezésére: RegArp 2113. sz. • Közlés: Kubinyi I. 140. — ÁUO IX. 555. • Regeszta: TudGyűjt 1819. 1. 97 (Jankovich Miklós). — CD V/3. 514 és VII/4. 263. 313. [1271—1278] Pál bán fiául fogadja atyafiát: Miklóst, neki adja összes szer­zett birtokát Solumus várával együtt, melyet többi jószágának jövedelméből épí-

Next

/
Thumbnails
Contents