Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

vidimus contineri, incipit in capite Eleupotok et in Berch vadit versus orientem ad caput silvarum Harum Bugarfyu vocatarum, et iuxta tertium Bugar descendit in quandam viam. Exiens de via transit fontem Serdunke vocatum et exit de eodem fonté, ascendit ad Kwesberch vocatum, super quo sunt mete terree et super eundem Berch eundo cadit ad fluvium Zoliua vocatum. Incipiens a predicto Eleupotok tendens versus occidentem descendit usque ad arborem piri Wachun curtuely vocatam, inde vero descendens transit fluvium Seredunke et inter eundem fluvium et Crasna est meta terrea, cum qua meta separatur terra Nicolai filii Lumbard. Inde vero descendens transit fluvium Crasna usque Pechei, ubi sunt mete terree, que separant a predicta terra Pechei, ubi mete predicte térre Huruath terminantur. — Az oklevél Péter magister alkancellár keze által kelt. Eredeti, rongált hártyán, melyből a megadományozottak nevét tartalmazó szövegrészeket később hihetőleg szándékosan kivágták, kettős függőpecsétje elveszett, DL 50257. Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy Péter alkancellár ekkor még nem választott erdélyi püspök. • Közlés: RegArp 1906. sz. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 120—121 (román fordításban). 284. 1270. [április] István ifjabb király, erdélyi herceg, a kunok ura bizonyítja, hogy a Torda-i vár joghatósága alól kivett Hodryv és Lona nevű lakatlan földet a Guerend faluból való Sámson fiainak: Péternek és Jakabnak adományozta a Zuetizlaus hercegnek a görögök elleni megsegítésére küldött Miklós és László vajdák seregében, valamint a Henrik nádorral Ilsuazig-nél vívott csatában tanúsított vitézségükért és vérük hullatásáért. A Tadok faluból való Ereusd, a [gyulafehérvári (AlbTr) káptalan tanúbizonysága mellett, ellentmondás nélkül be is vezette őket. — Az oklevél Péter magister alkancellár, választott gyulafehérvári püspök keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsétje hiányzik, Rákóczi-Aspremont cs lt: DL 71843. Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy István ifjabb király 1270. május 2-án foglalta el apja trónját és Péter alkancellárt ezt megelőzően választották meg erdélyi püspöknek. • Közlés: HOkm VI. 166—167. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 124— 125 (román fordításban). • Regeszta: Sz 4/1870. 607 (Szabó Károly). — RegArp 1914. sz. 285. 1270. [május 2. után] [V.] István király Mykud comes fia: Mykud comes kérésére, az egész ország kormányzásának átvétele után, átírja kisebb pecsétjével megerősített, 1269. évi saját oklevelét Geneu birtok adományozásáról (278. sz.) — Az oklevél Benedek magister Orod-i prépost, alkancellár keze által kelt. Ái a veszprémi káptalan 1473. november 22-i oklevelében, Bánffy cs nemzetségi lt, fasc. MM, nr. 12 (DF 260800). Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy István ifjú király 1270. május 2-án foglalta el apja trónját. Az átíró keretoklevél írása és zavaros szerkezete ezzel a szöveggel kapcsolatosan is gyanúkat ébreszthet. • Közlés: HOkm VI. 173—175. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 127—128 (töredék, román fordításban). • Regeszta: RegArp 2017. sz. 286. 1270. [május 2. után] [V.] István király az egész ország kormányzásának átvétele után Mykud comes fia: Mikud comes kérésére nagyobb pecsétje alatt megerősítve átírja kisebb pecsétje alatt 1269-ben kelt privilégiumát Balwanus föld adományozásáról (275. sz.).