Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
Andreanum 86—90 (hasonmással). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 24—25 (román fordításban). • Regeszta: CD IV/2. 434. — RegArp 1752. sz. 227. 1257. Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy Miklós fia: Henrik Ranoltu nevű körülhatárolt földjét, a szomszédok: László magister, Jula, István és a Bulch-i apát beleegyezésével öt márka ezüstért örök áron eladta Chom fia: Simonnak és fiainak. Említés Péter erdélyi alvajda 1366. május 1. után és 1368. vége előtt kelt oklevelében, DL 28047. • Közlés: HOkm VIII. 72. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 24 (román fordításban). 228. 1257. A váradi káptalan bizonyítja, hogy Ambrus, Rempe, Simon és István Chan birtokból három részt 50 márkáért megvásároltak Gela fiaitól: Pétertől és Imrétől. A közöletlen említés szövege: ... litteras capituli ecclesie Waradiensis ibidem continuo exhibuissent, in quibus ipse comes et iudices nobilium de predicto comitatu Zonuk, quod anno dominice incarnationis M"CC m " quinquagesimo septimo Ambrosius, Rempe, Symon et Stephanus a Petro et Hemerico filiis predicti Gele ipsas tres partes de possessione Chan cum quinquaginta marcis comparassent, inspexissent... Említés Szécsényi Tamás erdélyi vajda 1329. január 19-én kelt ítéletlevelében, Kapy cs lt: DL 64014. Az oklevelet a bíróság csalárd úton szerzettnek minősítette, mert a bevallást tevők félrevezették a káptalant azzal, hogy az 1244. évi oklevélben (197. sz.) szereplő kilenc birtokszerző közül ötnek a nevét elhallgatták. 229. [1258?] november 10. (IV. Id. Novembris) A fehérvári káptalan előtt Watha fia: Watha és Dénes fia: Povsa Wathasomlyowa/Watasumloa nevű ősi birtokukban lévő részeiket 120 márka ezüstért örök áron eladják Roland nádornak és Poson-i ispánnak, valamint Móric magister királynéi udvarbírónak és nyitrai ispánnak, kötelezvén magukat, hogy a vevőket saját költségükön megvédik e birtokukban. —Méltóságsor. Fülöp magister választott prépost, királyi alkancellár, Gergely éneklő-, Felicián őr- és Saul dékánkanonok. Ái IV. Béla király 1259. június 10-i oklevelében (230. sz.), Rákóczi-Aspremont cs lt: DL 72008. — Ái Pálóczi László országbíró 1454. december 14-i és 1466. március 22-i (DL 351), valamint II. Ulászló király 1494. február 17-i oklevelében (DL 31054). — Tartalmi említés Bébek Imre országbíró 1390. április 9-i (DL 29992), valamint Garai Miklós nádor 1406. február 27-i (DL 30099) és 1409. március 13-i oklevelében (DL 31053). A keltezés hibás évének (1251) helyesbítése: Fejérpataky: Kancellária 108 és Karácsonyi: Jegyzék 54—55. • Közlés: HOkm VI. 60—61. — CD VII/3. 38 és X/4. 844—845 (kivonatosan). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 26—27 (román fordításban). — CodDiplSlov II. 430-431. • Regeszta: Sz 4/1870. 605 (Szabó Károly). 230. [1259?] június 10. (IV. Id. Junii) [IV.] Béla király Roland nádornak és Poson-i ispánnak, valamint Móric magister nyitrai ispánnak és királynéi udvarbírónak a kérésére megerősítve átírja a fehérvári káptalan 1258. november 10-i oklevelét (229. sz.) Bathasomlwa/Wathasomlyowa nevű Crazna vármegyei birtok eladásáról. Minthogy pedig a fehérvári káptalan fenti oklevele nem tartalmazta a birtok határait, a Warad-i káptalannal elvégeztette a határjárást, mely ennek jelentésében így hangzik: Prima meta térre Watha-
