Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

(apud Jadram) nagybátyjával (cum patruo suo), Dénes comes szlavón bánnal együtt való vitézkedésével, Fülöp pedig Dimis-i apátként a cseh királynál és Bajorországban (ad partes Bauarie) való eredményes követségével érdemelte ki. — Az oklevél Achiles magister fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Egyszerű másolat a XVIII. századból, DL 36224. — Tartalmi ái 1486-ból: DL 335. • Közlés: RegArp 926. sz. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 338—341 (megcsonkítva, román fordításban). — Csak tartalmi kivonatban: CD IV/2. 521—522. — ÁUO VII. 310—312. — Kukuljevic: Regesta 586 és 774 sz. (1259-re keltezve). — Smiciklas IV. 421—422 és V. 132—133 (1259-re keltezve). — Sz 46/1912. 292 (Karácsonyi János). — SzOkl VIII. 3—5. • Regeszta: RegArp 926. sz. — DocVal 22—24. — TSzle 7/1964. 5 (Györffy György). 213. [1250.] július 19. (Lugduni, XIV. Kai. Augusti) [IV.] Ince pápa jóváhagyja a [IV.] Béla magyar király és Rembaldus, a jeruzsálemi (lerosolimitani) ispotályosok házainak tengereninneni praeceptora (preceptor... in partibus cismarinis) között létrejött megállapodást és átírja a királynak erről 1247. június 2-án kiállított és aranybullával megerősített oklevelét (205. sz.). Vatikáni lt, RegVat, vol. 22, fol. 75r—76v. • Közlés: Theiner: MonHung I. 208 és 211. — Hurmuzaki 1/1. 249 és 253 (1251-re keltezve). — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 343, 418, 421 és 426 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: Potthast 14016. sz. 214. 1250. augusztus 11. (III. Id. Augusti) [IV.] Béla király a felek kérésére megerősíti, hogy István szlavón bán, Privartus, Chepan fia: Keled, Tyba fia: Tyba, Miklós fia: András, Opoy fia: Opoy, László és testvére: Aladár az erdélyi püspökség területén fekvő (in episcopatu Transsilvano), kegyuraságuk alatt lévő, egykor híres és gazdag, de a tatárjárás során (ex generáli subversione Tartarica) reménytelenül elpusztult és elnéptelenedett Sarwar-i monostor valamennyire való helyrehozatala érdekében a monostor Bach vármegyei Futog nevű lakatlan földjét, melyet egyesek Batkay-nak is hívnak, 30 márka ezüstért eladták Máté fia: Jánosnak, Domokos magister testvérének. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, DL 343. • Közlés: CD IV/2. 67—68. — TFirnh XL (kivonatosan). — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 343—344 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 82. sz. — Kukuljevic: Regesta 589. sz. — RegArp 931. sz. 215. 1251. január 5. (IX. Id. Ianuarii) [IV.] Béla király megparancsolja Lőrinc magister erdélyi vajdának, hogy az erdélyrészi Székelyföld határán (in confíniis térre Siculorum partium nostrarum Ultrasilvanarum) fekvő Zenth Lelewkh várát, mely a tatárjáráskor elpusztult, állítsa helyre. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DiplTr I. 25 (Gyulafehérvári Dobó József másolatából). Otromba hamisítvány a XIX. század első feléből. Kritikája: Sz 27/1893. 55 (Tagányi Károly). — EM 18/1901. 226— 227 (Wertner Mór). — Karácsonyi: Jegyzék 18—19. — RegArp 942. sz. — LtKözl 59/1988. 199 (Mályusz Elemér). • Közlés: Árpádia 1/1833. 71—72 (Kemény József). — Schullers Archiv 1/1840. 64. — CD VII/3. 33—34. — TFirnh 69—70. — Hurmuzaki 1/1. 248—249. — SzOkl I. 8—9. • Regeszta: CD VII/4. 104. — Tentamen 83. sz. — Ub I. 77—78. — RegArp 942. sz.