Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Keth Deuecher, Nusol, Sceleus, Buzias, Kissoly, Scentgothart, Galov [?], Ormán [?], [Bonch]hyda, Schiluas, Rethteg, Desocana nevű birtokait az erdélyi részekben, melyeket Gurg [I.] Béla királytól azért kapott oklevéllel (2. sz.), mert hűségesen szolgálta, amikor Péter király elől lengyel földön bujdosott, nevezett Lonia fia: Lászlónak és utódainak visszaadja. — Az oklevél Farkas magister, fehérvári prépost, királyi alkancellár keze által kelt. Eredetije rongált hártyán, függőpecsétje hiányzik, Pannonhalmi apátság rendi lt, Capsa XXXVII, fasc. V, nr. 202. (DF 207009). Hamisítvány, feltehetőleg az 1317 körüli évekből. Kritikája: Karácsonyi: Jegyzék 20—21. — Karácsonyi: Lónyaiak 17—18. — Uő: TTár 1908. 28—29. • Közlés: CD IV/1. 392—394. • Regeszta: Tentamen 75. sz. — TFirnh XXXVIII—XXXIX (1247-re keltezve). — CsOkl I. 5 (1265-re keltezve). RegArp 824. sz. 201. 1246. május 6. (II. Non. Maii) [IV.] Béla király, Gál erdélyi püspök kérésére, Gyulafehérvár (Alba), Herina és Byolokol (Dobica vm), Golou (Culus vm), Zylac és Tusnád (Zonuk vm) püspöki birtokok életben maradt régi lakóit és odatelepülő szabad rendű hospeseit — minthogy e települések a tatárok pusztításai következtében nagyon elnéptelenedtek — kiveszi a vajda, a megyés ispánok és minden más bíró joghatósága alól. Ügyeikben saját villicus-aik, illetve a püspökök ítélnek, de tőlük a királyhoz fellebbezhetnek. Bíráik illetékességét meghaladó súlyos esetekben csak a király hozhat ítéletet. Ái István ifjabb király 1263. évi (243. sz.) és I. Károly király 1320—1342 között kelt töredékes oklevelében, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277178, 277250). • Közlés: Pray: Annales I. 282. — Pray: Specimen II. 254—255. — Benkő: Milkovia II. 305—307 (hibásan számozott lapok!). — Katona VI. 73—75. — Szeredai: Series 15—16. — Kósa 30. — CD IV/1. 414—415. — TudGyűjt 1834. VI. 70. — TFirnh 66—67. — KvOkl I. 19—20. — Hurmuzaki 1/1. 230. — Ub I. 72—73. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 327—328, 417 (román fordításban is). • Regeszta: Tentamen 76. sz. — Transilvania 4/1871. 56 (Stefan Moldoveanu). — ErdKLt 1. sz. — RegArp 831. sz. — Entz 179. 202. 1246. A nyitrai káptalan előtt Gutkeled nemzetségbeli Miklós fia: Pál örökjogon bírt földjeiből a Zomus melletti Sceplok, egy másik folyó melletti Alus, Micov és a Sylag vize melletti Vgruch falu határát, továbbá a Lapus mellett 30 ekealjnyi földet és az ottani vár mellett egy vár építésére alkalmas helyet, valamint Sceplok faluból a várig biztonságos utat örökre átengedett a nemzetségebeii Dragun comes fia: Istvánnak, a királyi udvar bírájának és nyitrai ispánnak, valamint utódainak a gyermekkora óta vele szemben tanúsított rokoni szeretetéért. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, egykor az Üchtritz-Amadé cs It-ban, jelenleg DL 40019. • Közlés: HOkmI.24—25.— ÁUO VII. 215. — Transilvania 4/1871. 56 (Stefan Moldoveanu). — CodDiplSlov II. 165. 203. 1246. A fehérvári káptalan előtt Guthkeled nemzetségbeli Miklós fia: Pál, a korábban átengedett földeken kívül, Scylag nevű birtoka felét, az ottani szabadosok és szolgák (libertinorum et servorum) felével együtt, rokonának: Guthkeled nemzetségbeli István nádornak és Symig-i ispánnak adja át ama 100 márka ezüst törlesztése fejében,