Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

helyzete fölött támadt jogvita elintézését az akkor Magyarországon tartózkodó káplánjára: Egyedre bízta, ő az ügyet — mindkét fél egyetértésével — a Szentszékre terjesztette fel, és a pereskedőket (1231.) november 8-ra (in oct. Omn. sanct.) — kiközösítés terhe alatt — a kúriába idézte. Akkor azonban csak a püspök képviselője jelent meg. Ezért [Bulchu] Cenad-i püspök útján ez évi szeptember 8-át (Nat. Marie) jelölte meg számukra újabb és egyben végső határnapul. Mivel az apát és konventje ekkor sem képviseltette magát, fejezze be a pert, és marasztalja el a távolmaradókat a püspöknek járó bírságban. Vatikáni lt, RegVat, vol. 16, fol. 47r. • Közlés: Batthyány: Series 12—13. — CD III/2. 306—307. — TFirnh 53—54. — Theiner: MonHung I. 107. — KvOkl I. 17—18. — Ub I. 57. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 258—259 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 59. sz. — Potthast 9023. sz. 168. 1233. augusztus 20. (d. XII, exeunte Augusto, in silva, que nominatur Bereg) [II.] András király, Jakab palestrinai (Prenestine) választott püspök, pápai legátus előtt ünnepélyes esküt tesz a zsidókat, szaracénokat, izmaelitákat, házassági ügyeket, az egyháziak feletti bíráskodást, az egyházak adómentességét és az egyházak sójárandóságát illetőleg létrejött megállapodás pontjaira. Ez utóbbival kapcsolatosan ezek az egyezmény pontjai: Item volumus et concedimus, quod ecclesie libere portent sales suos ad ecclesias ipsas et ibi sub sigillo salinariorum et prelati illius ecclesie, in qua sales deponuntur, qui pro tempore fuerint, deponantur depositique serventur usque ad octavas sancti Stephani regis (augusztus 27.) et tunc ab illo die usque ad Nativitatem beate virginis Marie (szeptember 8.) solvatur eis argentum pro salibus, quos tunc ecclesie habuerint penes se, secundum estimationem inferius adnotatam. Et si in illo termino ipsi salinarii ipsos sales non emerent et ecclesiis argentum secundum dictam estimationem non solverent, extunc omni tempore omnes sales illos libere in proprium usum ecclesie percipiant et vendant iuxta sue arbitrium voluntatis, et omne lucrum, quod deberemus nos, vei alius rex, qui pro tempore fuerit, vel ipsi salinarii inde percipere, totaliter cedat in usus ecclesiarum, nec a salinariis ipsis, vel nobis, vel aliis personis aliquatenus molestentur, quin possint, quicquid placet eis facere semper de salibus, ex quo in dicto termino non fuerit eis pecunia persoluta. Idem dicimus de secundo termino, ut a festo sancti Nicolai (december 6.) usque ad festum beati Thome apostoli (december 21.) pro salibus, quos apud se habebunt ecclesie sub sigillo salinariorum, solvatur eis argentum secundum estimationem adnotatam. Quod si factum non fuerit, idem fiat, quod in casu superiori de salibus dictum est. Argentum vero, quod predictis ecclesiis persolvetur, erit in bonis frisaticis, vel in argento, cuius decima pars comburetur. Pretia vero salium sunt hec, quod pro quolibet tymino salium aquaticorum persolventur ecclesiis octo marce, excepta domo hospitalis Ierosolimitani et ecclesiis Colocensi et Bachiensi, quibus pro quolibet tymino dabimus decern marcas, si dicte ecclesie Colochensis et Bachiensis debeant deferre sales suos in Zegedyn vel ultra, alioquin octo marcas habebunt. Pro maioribus vero salibus aquaticis debemus abbatie de Egrus viginti sex marcas pro quolibet timino et ecclesie Orodiensi viginti quinque similiter pro quolibet timino. Pro salibus vero terrestribus dabimus unam marcam pro centum zuanis, si sales suos debeant habere in confiniis, excepto monasterio sancti Gothardi, cui pro octoginta zuanis dabimus unam marcam. Nos vero et quicumque fuerit rex pro tempore, debemus mittere sales ad confinia secundum tenorem privilegio-