Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Vatikáni lt, RegVat, vol. 11, fol. 258r—v. • Közlés: CD III/l. 386—387. — Schullers Archiv 1/1841. 66— 67. — TFirnh 16—17. — Fuxhoffer—Czinár 209 (töredékesen). — Theiner: MonHung I. 34. — Ub I. 21— 22. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 186—187 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 23. sz. — Potthast 6862. sz. 123. [1222.] december 19. (Laterani, XIV. Kai. Ianuarii) [III.] Honorius pápa a német (Theotonicorum) lovagok jeruzsálemi (Jerosolimitane) Szűz Mária-rendháza mesterének és rendtársainak kérésére maga részéről is megerősíti a [II.] András magyar király privilégiumaiba (38. és 119. sz.) foglalt kiváltságaikat. Ezek szerint, ha a nekik lakatlanul adományozott Burza nevű földön aranyat vagy ezüstöt találnak, annak egy része a királyi kincstárat illeti, de a többit saját hasznukra fordíthatják. Szabad vásárok ottani tartásának és vásárvám szedésének jogát a király teljesen a lovagoknak engedte át, akiket mentesített a szabad dénárok, nehezék (pondéra) és minden egyéb adó fizetésétől, valamint a vajdai beszállásolástól. Burza föld határait a királyi oklevelek az alábbi módon írták le: Ipsam quoque terram certis distincxit limitibus sive metis, quarum prima incipit ab indaginibus castri Almag[e] et procedit usque ad indagines castri Noilgiant. Et inde progreditur usque ad indagines Nicolym[!], ubi aqua defluit que vocatur Alt. Sic ascendendo per Alt usque Tertillou cadit in Alt et iterum vádit usque ad ortum eiusdem Tertillou, et ab ortu aque, que Timis vocatur, progreditur usque ad effluxum aque, que dicitur Borsa, et deinde, sicut montes nivium terram complectuntur eandem, usque ad Almagium se extendit. Addidit etiam postmodum idem rex donationi predicte castrum, quod Cuzeburc nominatur de novo constructum a vobis cum pratis adiacentibus circa illud, necnon a termino ipsius castri terram quandam, que procedit usque ad terminos Prodnicorum, et ab indaginibus Alma[g]ie in parte altéra protenditur usque ad ortum aque, que Burza vocatur, et inde ad Danubium usque procedit. Továbbá engedélyezte számukra, hogy az Alt és a Mors folyón hat-hat hajóval az egész országba sót szállítsanak, visszatérőben pedig más árukat hozhassanak vámmentesen. Mindehhez Akana-nak nevezett elegendő sóbányát bocsátott rendelkezésükre. Ők és embereik a székelyek és a románok földjén át (per Siculorum terram transierint aut Blachorum) vámfizetés nélkül közlekedhetnek. Azokat az embereket, akik az adományozáskor Burza földjén laktak, a király a lovagok és rendházuk szolgálatára rendelte, de a királyi birtokokról később esetleg hozzájuk áttelepülni szándékozókat kötelesek onnan elűzni. A lovagok javára bárki tehet birtokadományt. Földjükre egyetlen erdélyi pénzverői alkalmazott (nullus monetariorum) sem teheti be a lábát, mert az ottani királyi bevételeket a lovagoknak engedte át az uralkodó. Mindezeket a király ama káraik pótlására engedte át a lovagoknak, amiket akkor szenvedtek el, amikor e birtokot haragjában egy időre visszavette tőlük. De azért is, mert az ország határvidékén, erős védőbástyaként, halálos veszedelmek között feltartóztatják a pogányok gyakori támadásait. Végül a király engedélye nélkül nem verettethetnek maguknak pénzt. Eredeti, hártyán, ólompecséttel, egykor a königsbergi Historisches Staatsarchivban, jelenleg a berlini Geheimes Staatsarchivban, Preussischer Kulturbesitz, XX. Hauptabteilung (Königsberg), Nr. 1 — 17 (DF 291414). • Közlés: Dreger I. 108. — CD III/l. 422—425. — Bethlen: Darstellung 85—88. — Schullers Archiv 1/1841. 228—231. — TFirnh 19—21. — Archivu 2/1868. 366—367 (Timoteu Cipariu). — Hurmuzaki l/l. 76—77. — Ub I. 22—24. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 187—188 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 25. sz. — Potthast 6903. sz. — DocVal 8—9. — TSzle 7/1964. 3. (Györffy György).