Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

lóval tüzesvas-próbára küldte, az [alperes] Lőrinc kiegyezett a káptalannal abban, hogy fizet neki 12 márkát, és a tőle követelt szolgát visszaadja testvérének: Miklósnak, ha az hajlandó letenni az esküt. Ha ezt elmulasztaná, a szolgát köteles visszaadni [Belud-i] Lőrincnek. RitExplVer 39. sz. • Közlés: Adparatus p. 204, 39. sz. — MonArp p. 649, 39. sz. — VárReg p. 144—147, 39. sz. (magyar fordításban is). — RegVar p. 229, 207. sz. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. p. 207. sz. (román fordításban). 99. [1219.] Roba faluból való Vince, Vendegu és Voca azzal vádolták a falujukbeli Ézsaut, Forcus-t, Pétert és Bota-t, hogy hamis áskálódásuk következtében a Vajda (Voiauoda) nevű nagyúr (quidam potens) hat márka kárt okozott nekik. Emezek erre azzal válaszoltak, hogy Vajda nem az ő nógatásukra vette el tőlük, amit elvett, hanem mert századosuk és ők mint várnépek tartoznak neki a várnépek adójával, bár lehet, hogy többet szedett be tőlük. Viszontválaszukban a panaszosok kijelentették, hogy ők nem tartoznak a várnépek közé, hanem várjobbágyok. Tóbiás, a Zounuc-i curialis comes tehát a feleket mind a kártétel, mind pedig a társadalmi állapot tisztázása céljából a Mire Acnaya nevű faluból való István poroszlóval Váradra küldte. Ott Voca — testvérei helyett is — tüzesvas-próbával tisztázta igazukat, és bizonyította, hogy tényleg hat márka kárt szenvedtek, mert ők nem várnépek, hanem várjobbágyok. RitExplVer 44. sz. • Közlés: Adparatus p. 205, 44. sz. — MonArp p. 650—651, 44. sz. — VárReg p. 152— 153, 44. sz. (magyar fordításban is). — RegVar p. 230—231, 212. sz. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. p. 95, 212. sz. (román fordításban). 100. [1219.] Iuren falubeli Privatus lopással vádolta a Pereznek faluba való Voca-t. A bíró Tóbiás, a Zolnuc-i curialis comes, a poroszló a Voznad falubeli Gilianus volt. Voka a tüzesvas-próba során [bűnösként] összeégette magát. RitExplVer 6. sz. • Közlés: Adparatus p. 193, 6. sz. — MonArp p. 641, 6. sz. — VárReg p. 108—109, 6. sz. (magyar fordításban is). — RegVar p. 234, 219. sz. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. p. 97, 219. sz. (román fordításban). 101. [1219.] A Nyr-i falusiak, akik a Zolnuc-i vár [kenyér]sütői (pistores), azt állították a falujukbeli Fecieten, Agya, Mihály és más szabad emberekről, hogy nincsen földjük (extorres). Ok viszont azt mondták, hogy nemzetségük megtelepülése óta (a prima occupatione) a várnépekkel közös a földjük. A bíró Miklós nádorispán, a poroszló Maysa falubeli Dettre volt. A várnépek megbizottja tüzesvas-próba útján bizonyította igazukat. RitExplVer 7. sz. • Közlés: Adparatus p. 193—194, 7. sz. — MonArp p. 641—642, 7. sz. — VárReg p. 108—111,7. sz. (magyar fordításban is). — RegVar p. 235, 220. sz. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. p. 98, 220. sz. (román fordításban). 102. [1219.] Mochy falubeli Dubukai-i várnépek, Queduelen, Tynta és Péter várjobbágyok támogatásával, azt állították Teleguen fia: Cunpurdinus-ról, hogy nincs földje