Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Eredeti, hártyán, függőpecsét zsinórjával, Zichy cs lt: DL 76136. • Közlés: EpNitr 159—161. — CD II. 170—171. — Fuxhoffer—Czinár I. 296. — TFirnh 1. — ZOkm I. 2. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 4, 356—357 (román fordításban is). • Regeszta: Tentamen 2. sz. (1156-ra keltezve). — MonEcclStrig 1. 118. — ÁUO XI. 42. — RegArp 107. sz. • Hasonmás: Györffy: Chartáé 32. sz. 11. [1173—1184] Anna királyné, [III.] Béla király felesége, a Zyloh-i vámjövedelem ötödét lelki üdvössége biztosítására a Szt. Margit tiszteletére emelt Mezes-i monostornak adományozza. Említés Erzsébet királyné 1281. évi oklevelében (389. sz.), DL 28573. A keltezés azon alapszik, hogy Anna királyné 1172-ben lett III. Béla felesége és az 1184. év folyamán meghalt. • Közlés: Fridvalszky: Mineralogia (a számozatlan előszóban). — Katona VII. 860—862. — CD V/3. 94. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. 11. 231 (román fordításban). 12. [1176—1196] [III.] Béla király Lob-nak és testvérének: Tamásnak Görögországban vérük ontásával végbevitt vitézi tetteit — melyekre Ompudin akkori bán és Lesták vajda hívta fel a figyelmét — jutalmazni akarván, nekik adományozza a Doboka vármegyei Wesscel, Ombuzteleke, Fizestelek, Popteleke, Kundurmart, Mohai, Deuecher inferior és superior nevű birtokot, továbbá a Syov folyó melletti Igalia falut, melyben Szt. András tiszteletére épült templom áll. Említés Béla királyfi 1230. évi oklevelében (157. sz.), Wass cs lt (DF 252690). A keltezés a Manuel bizánci császár megsegítésére 1176-ban indított hadjárat és III. Béla halálának időpontján alapszik. Vö. Pauler I. 504. Az oklevelet a benne szereplő birtoknevek formája (két Devecser, „telek"-kel való összetétel) gyanússá teszi. Minthogy az ilyen helynevek későbbi időszakra jellemzők, az 1230. vagy pedig az 1349. évi átíráskor interpoláció történhetett az eredeti szövegbe. Vö. 2., 157. sz. • Közlés: Pray: Annales I. 167—168. — Katona IV. 255—256 (töredékesen) és V. 568—570. — CD II. 201—202 (kivonatosan, 1182-re keltezve), VII/1. 224 (1230-ra keltezve), VII/4. 83 (1235-re keltezve). — TFirnh 59—60 (1235-re keltezve). — ÁUO VI. 486. — HOkm VII. 20. — DIR C, veacul XI—XIII, vol. 1. 242 (román fordításban). — Kristó—Makk 65—66 (magyar fordításban). • Regeszta: Kukuljeviő: Regesta Nr. 327. — Sz 8/1874. 304 (1176-ra keltezve, Deák Farkas). — Ub I. 49 (1230-ra keltezve). — RegArp 165. sz. 13. 1177. [III.] Béla király Szt. Márton Orod-i egyházát megerősíti összes birtokában, s ezek között az erdőkön túli (ultra silvas) Torda-n lévő, mindenfelől körülhatárolt földjének (terram in Torda undique separatam) határait így írja le: Prima meta iuxta Aranyos a parte meridionali vádit ad occidentem super Hugyospatak super magnam viam et teneret metam cum terra castri de Torda. Per médium Hugyospatak asscendendo ad montem in latere Saxoniauara. Deinde descenderet ad partém septentrionalem et inde super Fyzeskuth et teneret metam cum curriferis sancti regis, et dehinc super paludem asscendendo montem ad orientem, ubi haberet metam super viam de Akna. Abhinc autem descenderet [in] Monyrospatak, inde asscendendo ad latus montis salisfodine et ibi teneret metas cum vduarnicis domini regis. Abhinc vádit ad quandam paludem et haberet metam cum eisdem vduarnicis. Et post hec descenderet in Sospatak et tenderét ad Aranyas et per médium Aranyas et per médium Aranyas [!] rediret ad primam metam et ibi terminaretur.