Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
124 1077—1096 Ái II. István király 1124. évi hamisított oklevelében, melyet II. András király 1217-ben írt át. Ez utóbbi eredetije az esztergomi káptalan mlt-ban, Privilegiorum Ladula IX, fase. III. Nr. 3 (DF 235997). E szöveg, noha a fent említett két oklevél aligha hiteles, legalább formulas részeiben hitelesnek fogadható el, bár kétségtelenül módosításokon ment keresztül. A fenti adat bizonyosan XIII. századi interpoláció. Az eredeti oklevél 1505-ben — állítólag — még létezett. Kritikája: RegArp 20. sz. • Közlés: Pray: Specimen I. 332— 335 (töredékesen). — Katona II. 366—369 (töredékesen). — LegEccl II. 82—83 (töredékesen). — CD I. 428--439 és II. 67—80 (II. István ái-ban). — Fuxhoffer—Czinár I. 217 (töredékesen). — MonEcclStrig I. 53—60. — Knauz: Szt. Benedek 23—32. — Trenkusz 68—75 (szlovák fordításban). — DIR C, veacul XI— XIII. vol. I. 1—2, 355 (kivonatosan, román fordításban is). — CodDiplSlov I. 53—58. — DiplHungAnt I. 217—218. • Regeszta: CodDiplStrig I. 6 és II. 1. — MErdtOkl I. 1. — ÁUO XI. 19—22. — RegArp 20. sz. (T| 5. [1077—1095] [I.] László király a kolozsmonostori Szűz Mária-apátságnak birtokokat és kiváltságokat adományoz. Említés IV. Béla király 1263. február 19-i hamisított oklevelében (239. sz.), DL 37213. A keltezés a király uralkodási idején alapszik. Kritikája: RegArp 1338. sz. — Jakó: Kolozsmonostor 112. • Közlés: Szegedi 181—183. — Kaprinai: HungDipl I. 38—40. — Fridvalszky: Reges 60—62. — Katona VI. 382—383. — Simon 119—121. — CD IV/3. 106—107. — Fuxhoffer—Czinár I. 208—209. — TFirnh 76—77. — Jakó: Kolozsmonostor 113—114. — DiplHungAnt I. 310—311. • Regeszta: CD VII/1. 134. — TFirnh XLIII. — RegArp 17. sz. [?] 6. [1090—1093] Kálmán herceg, [váradi] püspök, amikor Kraszna vármegyében (in Crasson civitate) járt, Mesta-t, akinek a király Kraszna megyei várnépi jogállást adott (donabat civitatem Crasou), saját kérésére, utódaival együtt, mentesíti attól, hogy földjéről, mely az ún. Bölénymező (planicies bubalorum) és Scecos síkság, valamint erdeje után tizedet fizessen. Nepocor-nak Nezdinus nevű unokáját, aki jobbján kesztyűt hord [?], a hadba vonulástól és attól is felmenti, hogy a faluval együttesen adózzék. Ái II. András király 1227. évi oklevelében (147. sz.), Cornides: Diplomatarium VIII. 305—306. — OSzK, Mss, Fol. Lat. 2220, vol. IV, p. 204r—v (Cornides előbbi másolatáról). — XVIII. századi egyszerű másolata: Bánffy cs lt (DF 261130). A keltezés Kálmán váradi püspökségének feltételezett idején alapul. Ezzel kapcsolatosan csak az bizonyos, hogy Kálmán 1093 körül Magyarországról lengyel földre menekült. Az oklevél hitelessége vitatott. Vö. DiplHungAnt I. 277. Az oklevél hitelességével kapcsolatban olyan kétségek merültek fel, amelyek nem magyarázhatók a többszöri átírás fogyatékosságaival. Vö. HadtörtKözl 106/1993. 32—33 (Zsoldos Attila). • Közlés: CD III/2. 484. — TFirnh 42. — Transilvania 4/1871. 43 (Stefan Moldoveanu). — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 229 (román fordításban). — DiplHungAnt I. 276—277. • Regeszta: RegArp 47. sz. 7. 1096. Lőrinc Milkov-i püspök — elődjét: Mihályt követve — felszólítja a Keesd-i, Orbou-i és Seepus-i székelyek papjait, hogy a Milkov-i lerombolt régi székesegyház még be nem fejezett helyreállítására gyűjtsenek adományokat, buzdítsák a Loofew és a Giharlog rendhez tartozókat, hogy a Szentföldnek a pogányoktól leendő visszavételére fogjanak fegyvert. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DiplApp I. nr. 2. Hamisítvány a XVI. század elejéről, esetleg a XVIII. század végéről. Ez utóbbi esetben a hamisítással leginkább Benkő József gyanúsítható, aki az állítólag a sepsi dékánság XV. századi (?) jegyzőkönyvéből a medgyesi Johann Rhener által 1594-ben készített másolatból
