Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

az alpereseket pedig - nehogy büntetlenségük másokat hasonló bűn elkövetésére csábítson - in facto potentie elmarasztalva, fej- és jószágvesztésre kell ítélni, birtokaik és javaik kétharmadát neki mint bírónak, egyharmadát a perbeli ellenfélnek lefoglalva. Ezért parancsot adott a vasvári káptalannak, hogy a felperest iktassa be a birtokokba az alperesek és mások ellentmondását figyelmen kívül hagyva, majd a jelen nyolcadra tegyen jelentést az eljárásról. Miután a felperes bemutatta a káptalan 1412. dec. 3-i jelentését az iktatás végrehajtásáról (ZsO III. 3036), meghagyja a felperest a birtokokban, ezekre vonatkozóan pedig örök hallgatást parancsol az alpereseknek ordinaria auctoritate nostra mediante, salvo iure alieno. XVII. sz.-i másolat. DL 90950. (Khuen-Héderváry lt., Viczay és Khuen-Héderváry cs.) 254 Márc. 3. (in Wysegrad, 50. die oct. epiph.) [Garai Miklós nádor a jászói konventhez. Abban a perben, amelyet Peren-i Péter volt székely ispán indított Felsewkaxo-i László fia: Tamás és Baktha-i László fia: Zsigmond ellen, mert ellentmondtak Padarfelde possessio seu predium-ba történő beiktatásának], 140[6. nov. 27. prope] civitatem Cassa kelt ítéletlevelében elrendelte, hogy az alperesek vízkereszt nyolcadán mutassák be Felseukaxo és Enyzke birtokokra vonatkozó határleveleiket (vö. ZsO II. 5142). Ekkor az alperesek nem jelentek meg, Szt. György nyolcadán pedig - amikorra a pert halasztotta - az alperesek ügyvédjei: Chyrke (dictus) János és Machkus Péter bemutatták a szepesi káptalan 1407. máj. 17-i oklevelét, amely átírta Károly király 1334. máj. 23-i Padarfelde birtok határait leíró privilégiumát. Minthogy a felperes ügyvédje: Zombor-i Mihály ragaszkodott az eredeti oklevél bemutatásához, de ezt az alperesek ügyvédje: Lukács fia: András nem tudta teljesíteni, és quia eedem littere transcriptionales pro rectificatione dictarum metarum insufficientes fore videbantur, s így a határoknak secundum simplices demonstrationes faciendas kijelölése nélkül nem tudott ítéletet hozni, többször utasította a feleket ad huiusmodi reambulationes et metarum demonstrationes, s erről végül 1410. jan. 20-ára kért jelentést. 1413. vízkereszt nyolcadán - amikorra halasztások után Tamást hat márka bírság fizetésére kötelezve idézte meg - az alperesek (proc. Nestha-i Albert) bejelentették, hogy időközben per formám iuris megszerezték az eredeti oklevelet Tarkew-i Rykalf fiától: Jánostól, és bemutatták a nádor 1412. máj. 31-i prope Cassoviam kelt oklevelét, amelyben átírta Károly király említett oklevelét, miután azt Abaúj és Sáros megyék közgyűlésén Baktha-i Zsigmond kérésére Tarkew-i János bemutatta neki. Minthogy azonban a határok felülvizsgálata és kijelölése nélkül nem tud ítéletet hozni, kiküldötte és a nádori ember Szt. György 15. napján (máj. 8.) a felek vagy ügyvédeik jelenlétében határolja el előbb a felperes Padarfelde birtokát az alperesek Felsewkaxo és Enyzke birtokai felől a felperes útmutatása szerint, majd az utóbbiak birtokait az ő útmutatásuk szerint Padarfelde felől, a vitás területeket lege regni requirente becsülje fel nagysága, minősége, termékenysége és értéke szerint regali mensura mensurando vei visu considerando, végül az eljárásról annak nyolcadik napjára (máj. 15.) tegyen neki jelentést. Papíron, amelynek az eleje hiányzik, zárlatán pecsét töredékével. Pálffy cs. központi lt. 27-157e. (Ma: HHSTA Pálffy 32.) (DF 254651.) 255 Márc. 3. (in Wysegrad, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a zalai konventhez. Korábbi ítéletlevelében elrendelte, hogy 1411. Szt. György nyolcadának 12. napján