Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

tartozott fizetni - a felperes (proc. Bwlchw/Bwlcho-i István) a leleszi konventnek 1364. okt. 21-i, Beregh birtok határait leíró privilégiumát, az alperes (proc. Benye-i István diák) pedig az egri káptalan 1335. évi átírásában a váradi káptalan 1295. jún. 24-i privilégiumát mutatta be, amely utóbbi az Ugocsa megyei Fekethepathak terra seu possessio határait írta le V. Istvánnak Thyba fia: Miklós comes számára kiállított és általa bemutatott adománylevele alapján. Minthogy a határok kijelölése nélkül nem tudta eldönteni, hogy a vitatott földrész Beregh vagy Fekethepathak birtokhoz tartozik-e, parancsot adott a konventnek, hogy a mindkét fél részére kiküldött embereivel Szt. Jakab tizenötödik napján (1413. aug. 8.) határolja el előbb a felperes útmutatása szerint a konvent oklevele alapján Beregh birtokot Fekethepathak birtok felől, majd az alperes útmutatása szerint a váradi káptalan oklevele alapján Fekethepathak birtokot Beregh birtok felől, a vitatott területet becsülje föl nagysága, minősége és értéke szerint lege regni nostri requirente, állapítsa meg, hogy melyik fél határleírása látszik jobban megfelelni a valóságnak, és melyikük van a vitatott földrész birtokában, s az eljárásról annak nyolcadik napjára tegyen jelentést különös jelenlétének. Egyúttal az alperest ki nem fizetett bírsága kétszeresének ugyanekkor történő megadására kötelezte. Vízkereszt nyolcadán, amikorra a pert propter absentiam prelatorum et baronum nostrorum halasztotta, a bírságot kétszeresére emelve, a felek bemutatták a konvent jelentését, amely szerint a határjárást az alperes meliori immo veriori modo végezte, mint a felperes. Az utóbbi kérésére, hogy eo gravamine, quo de regni nostri consuetudine conveniret, szeretné az alperes által bemutatott oklevél alapján meliori modo elvégezni a határjárást, őt felperesként hat márka bírság fizetésére kötelezve, utasította a konventet, hogy a két fél részére kiküldött egy-egy embere és a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember Szt. György nyolcadik napján (1414. máj. 1.) a váradi káptalannak az alperes által in specie bemutatandó oklevele alapján végezze el a határjárást, majd az eljárásról annak nyolcadik napjára tegyen jelentést különös jelenlétének. Minthogy a konventnek a felek által bemutatott 1414. máj. 4-i jelentése szerint (1948) a felek véleménye eltért a határokat, különösen pedig a káptalan oklevelében leírt Reednek/Rednek folyó helyét és nevét illetően, mert amit a felperes Rednek folyónak mondott, az az alperes szerint Hydegher/Hydeger, amit pedig az utóbbi nevezett Rednek-nek, az a felperes szerint Palochpathaka, s miután készek voltak a kérdés eldöntését - amely nélkül ítéletet hozni nem tudott - közös tanúvallatás alá bocsátani, s ezt ő és az ország vele ítélkező nemesei is szükségesnek vélték, parancsot adott a konventnek, hogy a felek részére kiküldött egy-egy embere és a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember Szt. Jakab tizenötödik napján (1414. aug. 8.) a vitatott földrészen a felek jelenlétében a feszület érintésével tett eskü alatt kérjen vallomást a folyó nevéről a szomszédoktól, határosoktól, valamint Bereg és Ugocsa megyék comprovincialis nemeseitől, majd az eljárásról annak nyolcadik napjára tegyen jelentést különös jelenlétének. Egyúttal mindkét felet arra kötelezte, hogy az eddigi bírság kétszeresét fizesse bírságként. Az alperes eddig 296 márka kétszeresének cum duplo dupplato, bírói kétharmad részével és a perbeli ellenfélnek járó negyvenkét márka kétszeresével tartozott, a felperes pedig a bírónak és a perbeli ellenfélnek járó hat márkával. A konventnek a felek által bemutatott jelentéséből kitűnt, hogy a közös tanúvallatás alkalmával sokkal többen vallottak az alperes javára, mint a felperesére. Ezért, továbbá, mert az alperes jelölt ki veriores et apparentiores határokat és mert ő van birtokában a vitatott földrésznek, amelyet in silvis