Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

egy rétjét in circuitu dicti opidi nostri Lelez, sub silva seu sub monticulo Palazka vocato, in vicinitate pratorum Balthasar filii condam Georgii rasoris et condam magistri Galli de Puxa, necnon Gregorii Hayas dicti adiacens cum omnibus ipsius prati fenilibus utilitatibus pro 10 florenis centenariis nove monete regalis örök jogon eladja Nicolao sartori simili modo iobagioni nostro in eodem opido nostro Lelez commoranti. Kötelezi magát, hogy saját költségén és fáradságával megvédi őt mindenkivel szemben a rét tulajdonában, és ha ezt nem tenné, Miklós sartor örök jogon elfoglalhatja az eladottal hosszúságban és szélességben azonos másik rétjét penes aquam Tycye seu prope viculum TyciyeElue vocatum, amelynek tulajdonában ugyancsak köteles őt mindenkivel szemben megvédeni. Hártyán, pecsételés nyoma nélkül. Leleszi konv. mit., Acta saec. 1400-78. (DF 234138.) * Júl. 9. Garai Miklós nádor ítéletlevele. - Turul 1927. 87/64. - Helyes kelet: 1414. jún. 9. Lásd 2093. 2240 Júl. 9. A győri káptalan Zs. jún. 13-i parancsára (2114) írásba foglalja, hogy miként osztotta fel 1408-ban Csehi, Mindszent másképp Paty, Hőgyész (Vas megyei), Németi (Sopron megyei) birtokok felét három részre Pomázi Cikó Ferenc özvegye, Asszonyfalvai Ferenc és Szentmártoni László között, részletesen felsorolva, kinek hány népes, lakatlan, elhagyott, épület nélküli telek jutott. Megállapítja, hogy már annak idején is kész volt az oklevelet kiállítani, ezt azonban a felek nem szorgalmazták, s kiküldöttje munkájának megfizetéséről nem gondoskodtak. - Hazai okmt. III. 293. (DL 86258 - Ostffy cs.) - (M.) 2241 Júl. 9. (apud ecclesiam Sancti Martini, f. II. p. visit. Virg.) János szepesi kanonok, vicarius venerabilis viri domini Georgii prepositi ecclesie eiusdem in spiritualibus generális az alperesek kérésére Szt. Bertalan nyolcadik napjára (aug. 31.) halasztja a Matheus de Vicedominis de Placentia utriusque iuris doctor, nyitrai főesperes, esztergomi kanonok és vikárius által hozzá áttett pert, amelyet Baktha-i László fia: Zsigmond (proc. Zenth-i Mátyás) indított Jekelfalua-i Fyas (dictus) Lőrinc fiai: János és Miklós (proc. Kasmerfalua-i György fia: János) ellen az utóbbiak consanguineus-a: Petrus nobilis de dicta Jekelfalua birtokaiból, különösen Jekelfalua-ból a felperes nővérének, Cheche-i Péter Ilonától született leányának: Anna asszonynak de regni laudabili consuetudine járó hitbér és jegyajándék miatt. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 60584. (Máriássy cs. lt., Idegen családok.) 2242 Júl. 9. Erzsébet bajor hercegnő felhatalmazza Turndl Rudolfot, starnbergi gondnokát, akinek 240 magyar forinttal tartozik, hogy ha az összeget karácsonyig nem fizetné meg, a starnbergi jövedelmekből kivehesse magának. - Reg. Boica XII. 167. - (M.) 2243 Júl. 10. (in Zenthemreh, 10. die oct. nat. Iohannis bapt.) Nadab-i László erdélyi alvajda bizonyítja, hogy amikor unacum regni partis predicte nobilibus ítélkezett, Naglak-i „Sándor" és Gyurgfalwa-i Henke (dictus) László fia: Domokos kérésére e nemesek presentibus et audientibus magnifico viro dominó Michaele filio Salamonis de Nadasd comite trium generum Siculorum ceterisque nonnullis Siculis de sedibus Aranyas, Maros, Vduarhel, Kyzd et Chyk aliisque Siculis et Saxonibus eskü alatt egyhangúlag helytállónak vallották, hogy Naglak birtok cum utraque parte fluvii Maros et vadus seu portus semper et ab antiquo zavartalanul Sándor és Domokos, valamint nemzetségük birtokában volt. Sándor és Domokos azért kérte e vallomást, mert universitas Siculorum de dicta sede Aranyas elfoglalta vadum et portum medie-