Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

jövedelmet, amelynek behajtásával Zs. in confinibus Lombardié in civitate Cremone urukat bízta meg. Papíron, a szöveg alatt gyűrüspecséttel. Kassa város lt., Schwarzenbachiana 98. (DF 270140.) 1986 Máj. 16. (in Zenthemreh, 16. die oct. Georgii) Nadab-i László erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Midőn Szt. György nyolcadán unacum regni partis predicte nobilibus törvénynapot tartott, az in Karachonfalua lakó János fia: Simon és felesége: Dorottya bemutatták előtte a káptalan záloglevelét, amely szerint Hedrehfaya-i Lewkus germanus-ának, Péternek fia: Miklós a Torda megyei Zenthmiklos birtokban lévő részét pro 170 florenis per centum denarios novos computandis zálogba adta nekik oly feltétellel, hogy ha nem tudná őket a nevezett birtokban megtartani, akkor köteles őket Hedrehfaya-i birtokrészéből kárpótolni. Az alperesek: a fenti Lewkes germanus-ának, Balázsnak a fiai: Domokos és György azt válaszolták, hogy az ország törvénye szerint az összes javaknak rájuk kell szállniok, mivel rokonuk: Mike fia: László fia: Demeter, személyesen jelen lévén nem mondott ellent. A felperes azzal érvelt, hogy az ő felesége: Dorottya és Margit, Pochy (dictus) László felesége, továbbá Klára puella Lewkus testvérének, Péternek a leányai, magának Miklósnak pedig testvérei, és mivel Dorottyát és Margitot Miklós ex donatione propria adta feleségül homini ignobili, a javakból kijár nekik a negyedrész. Mivel a felek állítását felszólítá­sára a jelenlévő nemesek is igazolták, azért úgy ítélt, hogy a két asszonyt és férjhez meneteléig testvérüket is leánynegyed illeti meg Hedrehfaya, Mikefalwa és Somosthel­ke birtokokból. Meghagyja a káptalannak, hogy Zenthmihalfalwa-i Tamás homo noster specialis-szal áldozócsütörtök utáni vasárnap (máj. 20.) ossza fel a birtokokat négy egyenlő részre, és azokból unam in uno loco et in uno ambitu, si bono modo fieri poterit, et si fieri non poterit, in tot et tantis locis, quantis fuerit oportunum, szakítsa ki a felperesek részére, senkinek az ellentmondását nem véve figyelembe; a másik három részt pedig hagyja meg az alperes birtokában. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 29759. (GYKOL Cista comitatuum, Küküllő 2-4.) - (M.) 1987 Máj. 16. (in Quintoforo, f. IV. a. asscens.) Bethlemfalua-i Tathar (dictus) János fia: Miklós comes szepesi szolgabíró előtt Gehanfalua-i Hank fia: Miklós és Hench leánya: Ilona asszony, Chanthafalua-i Miklós fia: Márk, Sándor fia: Fülöp, Miklós fia: Elek és Péter leányai: Dorottya és Margit asszonyok, valamint Pykfalua-i Pál fia: István elismerik, hogy Crig-i János fia: János megadta a Crig-i János fia: Péter feleségének, Bethlemfalua-i Danch fia: Hank leányának: Dorottyának férje birtokai­ból de regni consuetudine járó hitbért és jegyajándékot - a hitbér fejében tizennyolc forintot fizetett 1 -, és kötelezik magukat arra, hogy ez ügyben saját költségükön és fáradságukkal mindenkivel szemben megvédik őt, valamint in octo marcis Budensis numeri absque iudicis portioné bírság fizetésének terhe mellett arra, hogy nem zaklat­ják őt többé emiatt. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 43245. (Múz. törzsanyag 1897-49.) 1 A keltezés után írva, „dátum ut supra" záradékkal. 1988 Máj. 16. (Chasme, 9. die 15. diei Georgii) Eberhard zágrábi püspök, főkancellár Markowcz-i András diák fiai: Péter és András prediales provincie nostre de Dombro

Next

/
Thumbnails
Contents