Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

Zegysd plébánosa ellen a Segysd-i tized miatt folytatott, a püspök és commendatarius fellebbezése folytán a római kúria elé került perben ítélkezve (vö. 1792) János püspö­köt és commendatarius-t az alperesek részére ad 10 florenos auri de camera boni et iusti ponderis fizetésére kötelezi. Az oklevelet Iohannes Iohannis de Breidbach köz­jegyző foglalta írásba. Hiányos hártyán, függőpecsétje hiányzik, közjegyzői megerősítéssel és jeggyel. Veszprémi kápt. mit., Simeghiensiscomitatusdecimalia 13. (DF 201177.)-Tart. átírta I. Mátyás 1482. febr. l-jén, ezt Cristannus erdélyi kanonok, a pápai legátus commissarius supremus causarumque auditor generalis-a 1487. ápr. 28-án. Uo. 32. (DF 201499.) 1864 Ápr. 16. Velence a sebenicói comes-hez. Annak megelőzésére, hogy a száműzött sebenicóiak és János cetinai comes a város határában erődítményt építsenek: ő emeltessen erődítményt. Erre a célra száz dukátot fordíthat a város bevételeiből. - Ljubic VII. 151. - (M.) 1865 Ápr. 17. (in Vissegrad, 28. die oct. medii quadragesime) Zs. a győri káptalanhoz. Vereskew-i Ulrik még Rozgon-i Simon országbíró előtt pert indított Sarphnik-i másként Kwkche-i Frigyes ellen, mivel ő és felesége 140 marcis denariorum Vyennen­sium, továbbá tizenkét aranyforinttal adósai maradtak, és tartozásukat többszöri felszólítására sem adták meg. Az országbíró a győri káptalan útján háromszor idéztet­te meg az alperest, előbb Manesdroph(!) nevü birtokáról mindszentek nyolcadára, majd Perendorph-i birtokrészéről új év nyolcadára, ill. böjtközép (márc. 14.) nyolca­dára, amikor az országbírói méltóság már üresedésben volt. Mivel az alperes egyik alkalommal sem jelent meg, idézze meg in tribus foris comprovincialibus történő kikiáltással pünkösd (máj. 27.) nyolcadára a királyi jelenlét elé a tizenkét márka bírság megfizetésére is. Az oklevelet Rozgon-i országbíró halála miatt és (propter) nondum electionem alterius iudicis curie nostre celeremque expeditionem causarum regnicolarum nostrorum sigillo prefati comitis Simonis erga prothonotarium suum remanente certis signis in eodem de novo factis pecsételteti meg. Papíron, hátlapján köriratos pecséttel, az oki. kiállításának díjával kapcsolatos feljegyzésekkel és a kápt.-nak máj. 24-én kelt feljegyzésével, amely szerint a kikiáltás megtörtént in villa Lyben f. II. a. ascens. (máj. 14.), item f. III. (máj. 15.) in Owar et demum f. V. in eodem festő (máj. 17.) in possessione Rayka in comitatu Mosoniensi. DL 10193. (NRA 323-8.) - (M.) 1866 Ápr. 17. Visegrád. Zs. kötelezi a Panyolaiakat, hogy századmagukkal esküvel igazolják a Károlyiak azon vádjának alaptalanságát, amely szerint Apátiban (Szatmár m.) lakó jobbágyaikat megverették, kifosztot­ták, egy halastavukat pedig kihalásztatták. Az oklevelet, mivel még nincs új országbíró, az elhunyt Rozgonyi Simonnak ítélőmesterénél őrzött, s most jellel ellátott pecsétjével erősítteti meg. - Károlyi II. 5. (DL 98798 - Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) - (M.) 1867 Ápr. 17. Visegrád. Garai Miklós nádor kötelezi Panyolai Zsigmondot, hogy századmagával esküvel igazolja vádját, amely szerint sertéseit a Károlyiak elhajtatták Panyola birtokhoz tartozó erdeiből. ­Károlyi II. 3, ápr. 9-i keltezéssel. (Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs. - DL 98799.) - A Panyolaiak részére kiállított másodpéldánya: DL 53750. (Kállay cs.) - (M.) 1868 Ápr. 17. A somogyi konvent Zs.-hoz. Rozgon-i Simon országbíró idézőlevele értelmében Viszlói Susuk Miklóst Pálfalva birtokban levő részén megidézték Dombo-i Péter fia: György ellenében. - SMM 10 (1979) 70/111, reg. (Esztergomi kápt. orsz. lt. 5-6-12 - DF 208556.)

Next

/
Thumbnails
Contents