Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

sen szerezze vissza a szerinte elfoglalt földet, s ha ők nem tiltakoznak ellene, iktattassa abba be magát, vízkereszt nyolcadik napján (1414. jan. 13.) foglalja vissza a felperes számára az általa elfoglaltnak mondott földrészt, és ha senki sem tiltakozik ellene, iktassa őt be abba. A perben nem szereplő ellentmondókat vízkereszt nyolcadára idézze különös jelenléte elé, az alperesek viszont ellentmondásuk esetén idézés nélkül kötelesek ugyanekkor megjelenni. A vitatott földrészt határolja körül, mérje meg regali mensura mensurando vagy visu considerando, és becsülje föl használata, minősége, mennyisége és értéke szerint lege regni nostri requirente, majd az eljárás nyolcadik napjára tegyen jelentést különös jelenlétének. Az oklevelet, minthogy Eberhard zágrábi püspök, kancellár a királyi pecsétekkel távol van, ennek pecsétjével erősíttette meg. Két példány papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 10136 (NRA 300-19) és SNA Bárczay cs. lt. 2-25-6 (DL 83559). 1283 Nov. 14. (in Wysegrad, f. III. p. Brictii) Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be Chaztholch/Chazloch-i Péter fiait: Lanpert-et és Mihályt Kwn (dictus) Lukácsnak a Szabolcs és Szatmár megyei Gere birtokban lévő részének felébe, amely certo iuris titulo illeti meg őket. Papíron, zárlatán a középpecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Intr. et stat. C-195. (DF 211305.) Hátlapján a konv. feljegyzése 1414. okt. 6-i jelentéséhez, amely szerint, amikor kiküldötte és Barlabas-i Imre fia: Jakab királyi ember teljesíteni akarta a parancsot, Rosal-i Kun (dictus) Lukács fiai: Miklós és Jakab ellentmondtak a beiktatásnak. (A jelentés eredetije: DL 53727 - Kállay cs.) 1284 Nov. 14. Visegrád. Zs. a leleszi konventhez. Iktassa vissza Vajnatinai Jánost a Tiba birtok határai közt fekvő szántóföldjébe. - Sztáray II. 124. (DL 85633 - Sztáray cs.) - (M.) 1285 Nov. 14. Visegrád. Zs. helyben hagyva Hont megye ítéletét (vö. 818) Zselizi Töttös Lászlót huszonötöd magával eskütételre kötelezi, hogy Zselizi Vesszős György nem fosztotta ki Berki Mihályt. - Zichy VI. 286. (DL 79174 - Zichy cs. zsélyi lt.) - (M.) 1286 Nov. 14. (in Wissegrad, 40. die oct. Michaelis) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Zemplén és Ung megyéknek 1412. ápr. 25-én prope civitatem Patak tartott közgyűlésén Mikethe-i Makó fia: György és Jakab fia: János vádat emelt Mikethe-i Petheő fia: László özvegye: Skolasztika, ennek veje: Miklós és leánya: Isalt ellen, mert László sessio-ján maradtak, noha ők megadták Skolasztikának a férje birtokaiból iuxta regni consuetudinem neki járó hitbért és jegyajándékot. Miután az alperesek a közgyűlésen nem jelentek meg előtte, a leleszi konventtel Szt. Jakab nyolcadára jelenléte elé idéztette őket. A jelen nyolcadon, amikorra a pert Rozgon-i Simon országbíró 1413. aug. 16-i, a felek által bemutatott oklevelébe foglaltak szerint halasztották (982), a felek engedélyt kértek - és kaptak - tőle a megegyezésre, majd előterjesztették az egyezséget, amelyet magnus Miklós - felesége Isalt nevében is - fogott bírák közbenjárására kötött a felperesekkel. Eszerint az utóbbiak eltekintenek attól, hogy Miklós és felesége in onus facti potentialis incurrere debuissent, amiért jogtalanul megtartották a László halálával a felperesekre szálló kúriát és házat, ezek viszont a következő Szt. György-napig (1414. ápr. 24.) átköltöznek innen a nekik leánynegyedként átengedett részbe. E címen megtarthatják a kúriából aedificia domorum in una linea a

1 parte curiae Andreáé de eadem Natafalva existentia simulcum média parte stabularum