Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
1009 Aug. 25. Velence Antonius a Bocolis sebenicói comes-hez. Az esőzések miatt támadt sóhiány megszüntethető a pagói feleslegből vásárlással. Mellékeli ez ügyben a pagói comes-hez intézett rendeletét. A só ára nem lehet alacsonyabb Sebenicóban, mint Zárában, magasabb azonban igen. - Ljubic VII. 128. - (M.) 1010 Aug. 25. Velence dicsérőleg emeli ki Antonius a Bocolis sebenicói comes érdemét, hogy János cetinai comes-szel sikerült megegyeznie. - Ljubic VII. 127. - Schafárik I. 515, reg. - (M.) 1011 Aug. 25. Velence meghallgatva Hervoja követének előterjesztését, amely szerint ura velencei polgár, s velencei rábeszélésre békült ki Zs.-dal, ez pedig most elvette tőle Spalatót és további birtokai elvételére törekszik, az öt évre kötött fegyverszünetre hivatkozva elutasítja kérését, hogy gályáival segítse Spalato visszaszerzésében. - Ljubic VII. 127. - Schafárik I. 516, kiv. - Fermendzin 98, reg. - (M.) 1012 Aug. 26. A váradi káptalan Garai Miklós nádorhoz. ítéletlevele értelmében eljárva, Szécsi János, Miklós és Péter Pozsega megyei Gradistya nevű birtokán a kúrián kívül hatvannyolc jobbágytelket - köztük három elhagyottat -, kőtemplomot és fakastélyt, a hozzá tartozó huszonegy felsorolt birtokon kétszáz népes telket, száz új forintnyi jövedelmet hozó vámot, huszonhét malmot - köztük három elhagyottat -, háromszáz kaszás rétet talált, a szántóföldeket szőlőkkel, berkekkel, usualis erdőkkel együtt ötven ekealjra, a bárdos és makkos erdőket pedig hat ekealjra becsülte. - Bánffy I. 530. (AHR, NRA 1546-89 - DL 33868.) -(M.) 1013 Aug. 26. (3. die Bartholomei) A pécsváradi konvent Zs.-hoz. A nyúlszigeti apácák részére a perbeli cselekmények végzésére egy év tartamára adott felhatalmazása értelmében Jenew birtokot meghatárolta. Primo incepissent a parte orientis super rippam Danobii in quodam fossato, prope quod procurator earundem dominarum sanctimoniaüum de dicta Insulaleporum unam metam dicte possessionis Jenew vocate fore alegasset, sed per inundationes aquarum ipsius Danobii eandem abolitam fore astrinxisset, ubi signum metale fecissent; dehinc versus partes meridionales transseundo pervenissent ad quandam viam, quam procurator dictarum dominarum sanctimoniaüum metam eiusdem possessionis Jenew fore dixisset; dehinc vertendo ad plagam occidentalem inter terras arabiles et vias publicas per bonum spatium eundo iuxta quandam viam a parte aquillonis in terris arabilibus quoddam lignum piri fore et sub eodem duas metas terreas esse dixisset, ubi signum metale fecissent; abhinc flectendo versus partes meredionales in modico spatio transseundo pervenissent ad quandam tumositatem térre, quam ipse procurator dictarum religiosarum dominarum antiquam metam terream fore asseruisset, ubi signum metale fecissent; adhuc ad eandem plagam meredionalem satis bene eundo venissent similiter ad aliam tumositatem térre, quam idem procurator dictarum dominarum antiquam metam dicte possessionis Jenew fore retullisset, ubi signum metale fecissent; abhinc vertendo ad plagam aquillonarem per magnum spatium eundo in asscensu cuiusdam montis in fine quarundam terrarum arabilium tumositatem térre reperissent, quam sepefatus procurator dictarum dominarum antiquam metam esse nominasset, ubi signum metale fecissent; inde versus eandem plagam aquillonarem per rubeta sursum eundo ad quandam valem(!) descendendo et de ipsa valle ad latus alterius montis pervenissent, iuxta quandam viam publicam a parte meredionali ipsius vie similiter quandam tumositatem térre reperissent, quam ipse procurator dictarum dominarum metam antiquam possessionis Jenew et Nanay vocatarum fore et a possessione Zabar easdem distingere retullisset; deinde ad eandem plagam aquillonarem per vallem et montem satis bene eundo venissent ad quandam viam publicam, iuxta quam a parte meredionali prefatus
