A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

1989. június 23—24-tól a tárgyaló csoport összetétele megváltozott: vezetője: Nyers Rezső tagjai: Fejti György Iványi Pál Pozsgay Imre 3. ELLENZÉKI KEREKASZTAL (EKA) A független szervezetek kerekasztala 1989. március 23-án jött létre. A Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc szervezet — a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság — képviselői egyeztek meg a folyamatos kapcsolattartás szükségességében és módozataiban. A kéthetenkénti egyeztetés célja, hogy igyekezzenek a leglényegesebb kérdésekben egységes álláspontot elfoglalni az MSZMP-vel folytatandó tárgyalások során. Hangsúlyozták, hogy a kerekasztal nem a résztvevők csúcsszerve, hanem fórum. A közvetítő és szervező szerepet a Független Jogász Fórum vállalta magára. Az MSZMP-nek az április 8-i tárgyalásra szóló meghívására válaszolva hangsúlyozta: az EKA résztvevőinek mindegyike tárgyaló félként, a független szakszervezetek képviselői pedig megfigyelőként vegyenek részt; az alábbi napirendeket tárgyalják: az alkotmányozás demokratikus menete feltételeinek biztosítása, a szabad és demokratikus választások feltételeinek megteremtése és a bősnagymarosi beruházás. Az EKA április 7-i ülésén Kónya Imrét (a Független Jogász Fórum vezetőjét) kérte fel, hogy 8-án adja át az ellenzék állásfoglalását. Április 8-án az EKA sajtótájékoztatót tartott. Április 19-én bejelentették, hogy a Fekete Doboz rendszeresen videofelvételt készít az EKA üléseiről. Április 22-én az EKA és az MSZMP szakértői között kétoldalú megbeszélésre került sor a Külügyi Szállóban. Az EKA-t dr. Sólyom László és dr. Tölgyessy Péter, az MSZMP-t Forgács Imre, dr. György István és Tóth András képviselte. Ezen a tárgyaláson az EKA hétpontos javaslatot tett a demokratikus átalakulás biztosítására. Egyetértettek abban, hogy a tárgyalásokat teljes munkaüléseken, valamint a témáknak megfelelően kialakított bizottságokban folytatják. 1989. június 10-én megállapodást írtak alá a háromoldalú tárgyalások megindításáról (MSZMP — EKA — társadalmi szervezetek és mozgalmak), az érdemi politikai tárgyalások témaköreiről és technikai kérdéseiről. Az első, ünnepélyes magas szintű tárgyalásra június 13-án került sor az Országház Vadásztermében. A június 21-én történt megállapodások értelmében június 26-án az albizottságokban is megindultak a tárgyalások, és nyári szünet nélkül, szeptember 18-ig, a megállapodások aláírásáig tartottak. Június 7-én az EKA felvette tagjai sorába a Kereszténydemokrata Néppártot is. A Szociáldemokrata Párton belüli frakcióharcok miatt átmenetileg felfüggesztette az SZDP tagságát, csak augusztusban vehetett részt újra képviselőjük a tárgyalásokon. A tárgyalások során az EKA a Parlamentben kapott helyiséget és adminisztratív segítséget, ahol rendszeresen, jobbára hetenként tartotta üléseit, amelyeken az időszerű kérdéseket, ill. az albizottságokban folyó munkát tárgyalták meg. Az SZDSZ és a FIDESZ nem írta alá a szeptember 18-i megállapodást. 4. HARMADIK OLDAL/HARMADIK TÁRGYALÓ FÉL A hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása, a békés politikai átmenet érdekében folytatott politikai egyeztető tárgyalásokon (az 1989. június 10-én aláírt megállapodás alapján) harmadik félként vettek részt a társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsának közös delegációja. 1913