A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

volt. Február 16-án bemutatkozó nagygyűlést tartott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Fővárosi Pedagógusok Művelődési Központjában, a Fáklya Klubban; majd március elsején a GanzMÁVAG-ban rendezett tagtoborzó gyűlésen ismertette programját. A Mit akar az SZDP? című röplap tartalmazza a populáris programot: jóléti társadalmat: reális árakhoz reális béreket, lakást mindenkinek, valódi, ingyenes egészségügyi alapellátást, igazi családi pótlékot, európai színvonalú oktatást, művelődést, szép öregkort biztosító nyugdíjat. A politikai program: alkotmányos parlamenti demokrácia, többpártrendszer, közvetlen népképviselet. A párt jellege: programpárt, vagyis néppárt. Nem munkáspárt! Nem támaszkodik egyetlen osztályra sem, nincs hivatalos ideológiája és filozófiája. 1989. február végéig a program- és alapszabály-szerkesztő munkabizottság vezetője: Bihari Mihály; közgazdasági munkacsoport-felelős: Benyó Pál; ifjúsági: dr. Ruttner György; pártszervezési: Gaskó István; belpolitikai kapcsolatépítési: Bölcskei János; sajtó és külügyi: Szilágyi Gábor és Pálffy Katalin. Február 28-án Bihari Mihály leköszönt ügyvezető főtitkári funkciójáról és kivált a pártból is. Taglétszáma (1989 áprilisában) 5—10 000 fő, 50 helyi csoport alakult országszerte. Elnök: dr. Révész András; titkárok: Baranyai E. Tibor, Takács Imre, Bácskai Sándor. Szóvivő: Dr. Ruttner György. (Másutt: elnök: Dr. Révész András, Választmány: Bácskai Sándor, Baranyai Tibor, Bölcskei János, Bruszt László, Ruttner György, Szilágyi Gábor, Takács Imre) 1989 végén: Tiszteletbeli elnök: Bölcsföldi Andor Elnök: Petrasovits Anna Elnökségi tagok: Angyal Ottó, Baranyai Tibor, Bácskai Sándor, Benyó Pál, Borbély Endre, Fischer György, Gaskó István, Korompai János. Programjának mottója: Szociális demokrácia: az út Európába. 14. MÜNNICH FERENC TÁRSASÁG 1988. november 11-én alakult. Létrehozói között a volt Budai Forradalmi Karhatalmi Ezred tagjai, munkásőrök, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagjai, Münnich Ferenc nevét viselő szocialista brigádok, intézmények képviselői találhatók. Deklarált célja: a magyar és a nemzetközi haladó és forradalmi hagyományok ápolása a névadó életútjának szellemében a szocialista társadalmi rend védelmében. A társaság nyilvánosan szembefordul a sztálinizmussal, az ultrabaloldali, szektás, dogmatikus nézetekkel, de ellenez minden restaurációs törekvést is, beleértve a polgári visszarendeződést. Az intézőbizottság elnöke: Kovács István, alelnöke: dr. Aggod József, ügyvezető titkár: Berényi Ferenc Taglétszám: 100 000 fő (1989. április), 12 000 fő (1989. szeptember). 15. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE (SZDSZ) 1988. március 17-én a Beszélő-körből az MDF megalakulására adott válaszlépésként, a „demokratikus ellenzék" szellemi bázisán létrejött a Szabad Kezdeményezések Hálózata. Felhívásuk szerint az 1948-ban bevezetett és 1956-ban restaurált társadalmi rendszer válságba jutott — az általuk elképzelt kibontakozást a, VAN KIÚT" című nyilatkozatuk ismertette: céljuknak tekintik a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok lazítását, plurális, többpártrendszerű, finn típusú Magyarországot hirdettek. 1988. november 13-án a Jurta Színházban a Hálózat utódszerveként jött létre a Szabad Demokraták Szövetsége. Igyekezett összefogni a liberális, polgári, népi radikális és szociáldemokrata elképzeléseket, folytatni a demokratikus ellenzék és a kelet-európai polgárjogi mozgalom évtizedes küzdelmét, továbbvinni 1848, 1918 és 1956 általuk értelmezett örökségét. Előadás-sorozatokat rendeztek, vitaanyagokat készítettek a jelen sorskérdéseiről, egy lehetséges jövőkép felvázolása céljából. A „Vívmányaink" előadás-sorozat témái (a Jurta Színházban): Gazdasági és/vagy politikai reform?, Kié az iskola? lakáskérdés, közbiztonsági szövetségi rendszer; a „Három T" stb. 1910