A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
nem vállalta volna korábban a titkári tisztséget függetlenítve, mi megválasztottuk mint társadalmi — sajnos — titkárnak kellett nevezni, mert a PTO akkor nem járult hozzá, hogy elnöknek nevezzük. Akkor még nem volt így felfüggesztve a szervezeti szabályzatnak a legitimitása, mint manapság, ez már nem probléma. Sokkal egyszerűbben meg lehetne oldani az ügyeinket. A másik javaslat az a) variáns mellett van, a Tanácsadó Testület is ezt ajánlja a tisztelt Központi Bizottságnak. Tehát a választmány és Központi Bizottság, ami magyarul azt jelenti, hogy akkor a Politikai Bizottság megszűnik. Ezt világossá kellene tenni, mert ez akkor egy új variáns. Figyelmes olvasó erre rájön, de nem mindenki jön rá. (Zajongás a teremben.) És ez azt is jelenti akkor, hogy a Központi Bizottságra tényleg lehet hivatkozni, mert én egyetértek az előttem szólókkal, hogy a Központi Bizottság nem tudja azt a felelősséget viselni, amit a Politikai Bizottság. Vélemény volt abban is [sic!], hogy rövid az előkészületi idő. Ezt mérlegelni kell, hogy ez az október közepén segít-e, vagy egy kicsit meg lehet még hosszabbítani az előkészületi időt. Engedjék meg kedves elvtársak, hogy mielőtt a javaslataimat megtenném, még az elhangzott javaslatokhoz szóljak, a rendnek megfelelően. Ha új főtitkárt szeretne a Központi Bizottság jelölni, én nagyon javaslom, hogy gondoljuk meg az eddigi tapasztalatainkat, és semmiképpen ne vállaljon fel a Központi Bizottság egy hitelrontó vállalást, olyat, hogy miniszterelnököt válasszon a Központi Bizottság főtitkárának. Hiszen most alig tudtuk megmagyarázni a párttagságnak néhány hónappal ezelőtt, hogy ezt nem szabad összekapcsolni, hanem szét kell választani. Túl korai még a váltás, a visszaváltás. Én értem az okait, és itt szó volt már róla, hogy a többpártrendszerben lehet, hogy ezt kell csinálni, van olyan ország, ahol ezt is csinálják, de most ez túl korán van. A személyektől függetlenül, én ezt elvileg szeretném felhozni. Ami a konkrét javaslatot illeti, amit Szűrös elvtárs említett először. Szűrös elvtárs úgy mondta, hogy egyetért az előtte szóló Nyers és Pozsgay elvtársakkal, én is. Csak akkor nem egészen értem azt, hogy Szűrös elvtárs mivel értett egyet, mert ha én jól hallottam, Pozsgay és Nyers elvtárs azt mondta, hogy ezzel a Politikai Bizottsággal vállaljuk fel a választást, a kongresszusra való felkészülést, és majd egészítsük ki, illetve változzék a helyzet a kongresszuson. Ha kell, akkor pedig pártszavazás útján előzőleg. Én úgy gondolom, természetes dolog, hogy a kongreszszus dolga az MSZMP új tisztikarának az összeállítása. És javaslom is, hogy a Központi Bizottság álljon e tekintetben a Politikai Bizottság eme kialakított javaslata mellé. Kedves Elvtársak! A konkrét javaslataim. Többen szóvá tették, magam is javaslom a konzultáció során a jelölőbizottságnak, hogy fontolja meg — és én itt a KB színe előtt megismétlem — teremtsünk arra alkalmat, hogy a megyei pártbizottságok — ahogy Tolna megyeiek kezdeményezték legelőször — bekapcsolódhassanak közvetlenül a kongresszusi előkészítő munkába. Másképpen fogalmazva: minden megyei első titkár, ez azt jelenti, hogy tizenhét elvtárs, mert három úgyis tagja pártunk legfelső vezetésének, legyen tagja egy ilyen — én nem tudom elkeresztelni, megnevezni — szervezetnek, bizottságnak, amely a kongresszusig a párt ügyeit megfelelőképpen intézi és viszi együtt a Politikai Bizottság meglévő tagjaival. Nagy Sándor elvtárs hasonlót mondott, ő egy kicsit modifikáltán, de úgy emlékszem, Dudla elvtárs is, és mások is, én ezt nagyon tudnám támogatni. A másik javaslatom: teremtsünk arra módot, hogy a sajtóval egyáltalán, ezzel a 1163