A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

11. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Grósz Károly [s. k. aláírás] KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KB/186. Az MSZMP állásfoglalása a szakszervezeti mozgalommal való stratégiai szövetségről (Tervezet) A demokratikus jogállam és a piacgazdaság kiépítése szükségessé teszi, hogy a megújuló MSZMP újrafogalmazza a szakszervezeti mozgalomhoz fűződő viszonyának fő elveit. Erre olyan körülmények között kerül sor, amikor a munkavállalók döntő többségét tömörítő SZOT is megújul: visszatér a klasszikus szakszervezeti funkciókhoz, az érdekvédelemhez és érdekképviselethez, s lemond a hatalomban való részvételről. Keretein belül fokozatosan munkavállalói önszerveződéssel építkező, s így valódi támogatást élvező szervezetek jönnek létre. A szakszervezeti mozgalom önállóan, a pártoktól függetlenül tevékenykedik. A pártoktól való szakszervezeti függetlenséget az MSZMP a hatékony munkavállalói érdekképviselet egyik alapfeltételének tartja. A párt a szakszervezeti szervezkedés szabadságának elvét vallja. 1. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók érdekeit legjobban az önkéntességen alapuló, a mozgalom egészét átfogó szakszervezeti szövetség tudja megfelelően képviselni. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a SZOT demokratikusan szerveződő és működő szakszervezetek szövetségévé alakuljon át, amelyben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap a szakmai szerveződés elve. 2. A megújuló MSZMP, mint baloldali szocialista tömegpárt, elsőrendű feladatának tartja a fizikai és szellemi munkából élők érdekeinek képviseletét, küzd azok érvényre juttatásáért. Tevékenységét az alapvető szocialista értékekre, a szolidaritásra, az esélyegyenlőségre, a társadalmi igazságosságra alapozza. Stratégiai szövetségesének tekinti a munkavállalók érdekvédelmi és képviseleti szervezeteit, a szakszervezeteket. Ebben a szövetségben a párt elsődlegesen politikai, a dolgozói érdekképviseleti szervezetek pedig gazdasági síkon lépnek fel a munkavállalók érdekérvényesítéséért. A párt egyúttal kész együttműködni azokkal a szakszervezeti szövetségtől független új szakszervezetekkel is, amelyek azonos, vagy hasonló értékek alapján valósítják meg érdekvédelmi tevékenységüket [sic!]. 3. Építünk arra, hogy a gazdasági reformfolyamatok sikeres kibontakoztatása alapvető munkavállalói érdek is, s ezért a szakszervezetek elfogadják és támogatják a gazdasági-társadalmi modernizációs célokat. A reformfolyamat kibontakozásának ugyanakkor következménye is egy erősödő munkavállalói érdekvédelem. A párt tudatában van annak, hogy a munkavállalók rövid és hosszú távú érdekei, a szocialista értékek érvényre juttatása, illetve a válságkezelés és a társadalmi-gazdasági modernizáció követelményei ellentmondásba kerülhetnek egymással. Az ebből fakadó konfliktusok enyhítésében, feloldásában fontos szerepet töltenek be a szakszervezetek. A párt kialakítja a konfliktusok kezelésére vonatkozó álláspontját, s tárgyalások útján annak a szakszervezetekkel való egyeztetésére törekszik. Ennek során számol azzal és természetesnek veszi, hogy konkrét kérdésekben nézetkülönbségek jelentkezhetnek. 4. Az MSZMP meggyőződése, hogy csak olyan gazdaságpolitika lehet sikeres, amely nem állítja tartósan szembe magával a dolgozók alapvető csoportjait, s amelynek már rövid távon is lesznek nyertesei. A gazdálkodói szféra állami támogatásának csökkentése, a fokozatosan kibontakozó piaci verseny kikényszeríti a tartósan életképtelennek bizonyuló vállalatok felszámolását, s ez átmenetileg munkanélküliséggel járhat együtt. Az MSZMP stratégiai kérdésnek tartja, hogy a kormányzati politika a teljes és hatékony foglalkoztatásra törekedjen. A munkanélküliség az egyén számára csak átmenetileg fogadható el. A párt ezért különös gondot kíván fordítani a szerkezetváltás által hátrányosan érintett dolgozók érdekeinek védelmére: a struktúra átalakítása egyúttal új munkahelyek teremtését, a dolgozók átképzését, az „alapvető szociális biztonság" megteremtését követeli. Az egész ágazatokat vagy régiókat érintő struktúraváltási lépések a piacgazdaság eszköztárát alkalmazó komplex kormányzati programok kereteibe illeszkedjenek bele. 5. A piacgazdaság viszonyai között a gazdasági demokrácia kibontakozását szolgáló érdekegyezte1879