A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

/. Az ingatlan vagyon A vagyonmérleg szerinti ingatlanérték — a 7 milliárd 638,7 millió Ft — funkcionális megoszlásban a következő házas ingatlanokból áll: Db Nyilvántartott érték MFt — Központi Bizottság székháza — pártbizottságok, intézmények székházai — körzeti pártbizottságok, pártvezetőségek, pártszervezetek székházai — garázs, raktár és egyéb járulékos épületek — üdülőépületek (vendégházak) — ültetvény, beépítetlen telek 1 207 2 253 131 38 11 310,7 4 090,0 1 698,7 715,5 . 810,3 13,5 Összesen 2 641 7 638,7 M Ft A fenti ingatlanok területi megoszlását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az ingatlan vagyon tulajdonjogi és telekkönyvi rendezésére első ízben 1972-ben született KB titkársági döntés. A rendezést szükségessé tette az 1967. évi IV. törvény (földtörvény), valamint az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969 (29) Kormány számú rendelet, továbbá a házas és egyéb ingatlanok tulajdonjogának, illetve használati jogának rendezésére vonatkozóan megjelent más állami rendeletek. E rendeletek következetes végrehajtását gátolta és a telekkönyvi rendezést sürgették a következők: 1. Az MSZMP helyi szervei számára a feleslegessé vált épületek értékesítése vagy a feladatszerű működéshez alkalmatlan épületek cseréje, ezek esetleges átépítése vagy a tönkrement épületek lebontása a jogi és telekkönyvi rendezetlenség következtében a már említett jogszabályok figyelmen kívül hagyásával volt csak megvalósítható. 2. Az állami tulajdonban lévő épületek esetében az illetékes állami szervek (tanácsok) a tulajdonjogot formálisan vagy egyáltalán nem gyakorolták, nem látták el azokat a kötelezettségeket, amely őket a tulajdonos helyzetéből adódóan terhelte. 3. Az állami tulajdonban lévő épületek egy része — elsősorban a községi pártalapszervezetek székházai — néhány helyiségből állóak voltak és ezeket az érvényes rendeletek értelmében a tanácsi szervek csak az Országos Takarékpénztáron keresztül értékesíthették. A szövetkezetek és tömegszervezetek vagy a magántulajdonban lévő épületek esetében — elsősorban az 1957. évi 10. sz. tv.re hivatkozással — előfordult, hogy a tulajdonos jelentkezett birtokbavételi igénnyel. A telekkönyvi rendezésre a Titkárság 1976. december 6-i határozata alapján került sor. A Titkárság állásfoglalásának kialakítása érdekében 1971-ben felmérésre került, hogy a párt birtokában, használatában lévő épületeknek ki a telekkönyvi tulajdonosa. Az akkori telekkönyvek szerint a párt által használt, birtokolt 1379 önálló épületből 1199 állami, 54 szövetkezeti és tömegszervezeti, 35 magántulajdonban, 67 a párt tulajdonában volt. A párt által kizárólagosan használt 24 épület tulajdonosát a telekkönyvekből megállapítani nem lehetett. Az ezeken az önálló épületeken kívül a párt által használt 4244 irodahelyiségből és tanácsteremből 3506 állami, 374 szövetkezeti és tömegszervezeti, 106 magántulajdonban lévő épületben 38 tulajdonjogilag rendezetlen és 220 olyan épületben volt, amelynek a párt társtulajdonosaként volt telekkönyvezve. A tulajdoni rendezés érdekében a Titkárság határozata a következőket mondta ki: ,,/. A párt tulajdonában lévő ingatlanokat állami tulajdonba kell venni, a párt részére pedig ezek kezelői jogát biztosítani. Ugyanígy kell eljárni azokkal az ingatlanokkal is, amelyek a jövőben adásvétel, ajándékozás alapján kerülnek a pártszervek használatába, vagy saját beruházásból létesülnek. A párt által betársulásos formában (közös beruházásban) épített és építendő helyiségek megfelelő hányadban kerüljenek állami tulajdonba és erre a kezelői jogot a párt kapja meg. 2. A pártszervek által használt magántulajdonban lévő vagy rendezetlen tulajdonú ingatlanokat 1857