A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

— Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban — az alaptalanul elítéltek jogi és erkölcsi felmentésén kívül — a méltányos és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételről is intézkedjen. — Az MSZMP ajánlja a kormánynak, hogy a parlamenti munkarend kialakításában vegye figyelembe a perek felülvizsgálatának eredményeit, és javasolja, hogy törvény szolgáltasson igazságot minden ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy további kutatások szükségesek az 1956-ban történtek jobb megismeréséhez. A maga részéről a kutatási feltételek javításával, a fontos dokumentumok publikálásával, a történészi munka ösztönzésével kívánja segíteni e feladatot. Felkérjük a párt tagjait, hogy támogassák a nemzeti megbékélésről készített állásfoglalást és higgadt, érvelő politizálással segítsék annak gyakorlati megvalósítását. Budapest, 1989. szeptember 18. 5. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZIGORÚAN TITKOS! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Grósz Károly [s. k. aláírás] KB/180. ÖSSZEFOGLALÓ az MSZMP KB nemzeti megbékélésről szóló állásfoglalás-tervezetről folytatott vitáról 1. A 192 pártalapszervezet és pártbizottság, illetve a 15 egyéni álláspont nem reprezentálja a 700 ezres párttagság véleményének sokszínűségét, ezért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az ezekben az anyagokban megfogalmazott fenntartásokból. 2. A véleménynyilvánító pártszervezetek többsége elfogadja a KB-kezdeményezés politikai szükségességét, hogy az október 23-áról való megemlékezés ne a megosztottságot és a konfrontációt erősítse, hanem a nemzeti megbékélés ügyét szolgálja. A KB és előtte a BP/VB kezdeményezését többen félreértették. Határozatnak tekintették azt, ami javaslatként került nyilvánosságra. Sokak számára mind a mai napig nem egyértelmű a nemzeti emléknap és a nemzeti ünnep közötti különbség. Ugyanakkor a többség rokonszenvvel fogadta a nemzeti megbékélésre irányuló törekvést, és elfogadja, támogatja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását abban a szellemben, hogy ki-ki a saját eszmei-politikai meggyőződése szerint emlékezzék az akkor történtekre, a maga áldozataira anélkül, hogy sértené a másikat. Nem talált nagy visszhangra a BIT javasolta „Erőszakmentesség napja". Néhány szervezet javasolta a „nemzeti gyász", illetve „nemzeti kegyelet" szempontú elnevezést. 3. A többség elfogadta, hogy október 30-án emlékezzünk meg az „ártatlan vértanúkról", és október 31-én pedig az MSZMP megalakításáról és alapító tagjairól. 4. A többség elfogadja az igazságtalanul elítéltek politikai és erkölcsi rehabilitálását, azonban az anyagi jóvátétel kérdésében és mértékében nagyon megoszlanak a vélemények. 5. Kivétel nélkül mindenki szorgalmazza a további kutatásokat, és igényli a hazai és a nemzetközi dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. 6. A tagsági viták és eszmecserék alapján nem látjuk szükségesnek a KB-állásfoglalás-tervezet alapvető módosítását. 7. Nem talált széles körű egyetértésre a közös emlékmű állítás, mert a párttagságnak csak minimális többsége ért vele egyet, és az ellenzék meghatározó része is elveti. 1840