A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

JEGYZETEK 1 L. az 1. sz. jüggeléket. 2 L. a 2. sz. függelékei. — A dokumentumban gépelési hiba van: „IV." rész helyett „Hl." rész értendő. 3 Megjelent a Népszabadság 1989. aug. 19-i számában. 4 A hozzászólásban hivatkozott oldalszámok a 2. sz. függelék következő részeire vonatkoznak: 4. oldal = I. 7. pont, 10. oldal = E. 4. pont, 12. oldal = n. 6. pont, 11. oldal = n. 5. pont. 5 Kovács László Mlügyminisztériumi államtitkár. 6 A 2. sz. függelék II. 8. pontja. 7 Vö. az 1989. szept. 1-jei jegyzőkönyvhöz készült 15., 17—18. sz jegyzetekkel. 8 Magyarország és a Koreai Köztársaság 1989. február l-jén vette fel a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. (Népszabadság, 1989. febr 2.) Válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azonnal visszahívta budapesti nagykövetét. (Uo. febr. 3.) 9 Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának 1989. augusztus 26-án közzétett állásfoglalása leszögezte, hogy az MSZMP vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozással. (Népszabadság, 1989. aug. 17.) 10 Célzás a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar—csehszlovák vitákra. — L. az 1989. febr. 20—21-i jegyzőkönyvhöz készült 25. sz. jegyzetet. 11 L. az 1989. szept. 1-jei jegyzőkönyvhöz készült 4. és 8., továbbá a jelen jegyzőkönyvhöz készült 14—15. sz. jegyzeteket. 12 A hozzászólásban hivatkozott oldalszámok a 2. sz. függelék következő részeire vonatkoznak: 4. oldal = I. 8. pont, 5. oldal = I. 9. pont. 13 Vitányi Iván: Modellváltás? Rendszerváltás! c. írása. (Népszabadság, 1989. szept. 13.) 13/a Németh Zsolt FIDESZ-es politikus egy zalaegerszegi politikai rendezvényen azt mondta, hogy az agyagba kell döngölni az országot romlásba taszító kommunistákat. 14 L. az 1989. szept. 12—13-i KB-ülésen elhangzott napirenden kívüli tájékoztatót. 15 A menekültek ügyében követett magyar politika nagy lökést adott az NDK összeomlásához. 1989 novemberében lerombolták a Berlint 1961 óta kettéválasztó falat, az 1990 márciusában tartott szabad választásokon az ellenzék győzött, majd a folyamat betetőzéseként 1990. október 3-án egyesült a két Németország. 16 L. a 3. sz. függeléket. 17 Társadalmi Szemle 1989. évi (szám nélküli) első különszám. 18 A Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyei kongresszusi küldöttek 1989. szeptember 23-án Szekszárdon tartottak tanácskozást a kongresszusi felkészülés jegyében. Elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a megújuló párt álljon a helyi önkormányzatokért folyó küzdelem élére. (Népszabadság 1989. szept. 25.) 19 A jegyzőkönyvben e szó helyén az „és" szó szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 20 A jegyzőkönyvben e szó helyén a „nagyon" szó szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 21 Az előzményt 1. az 1989. szept. 12—13-i ülés 1. napirendi pontjában. — A háromoldalú középszintű politikai tárgyalások utolsó fordulóira 1989. szeptember 15-én és 18-án került sor. Szeptember 18-án este 7 órakor nyitották meg a felsőszintű plenáris ülést, ahol a tárgyalásokon részt vevő szervezetek (az SZDSZ és a FIDESZ, továbbá a SZOT kivételével) aláírták az addigi tárgyalások eredményeit rögzítő megállapodást. Ezt 1. a Népszabadság 1989. szept. 19-i számában. 22 A háromoldalú tárgyalásokon született megállapodásnak megfelelően a kormány nyolc ún. sarkalatos törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. A szeptember 26—28-i ülésszakon elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról éa s büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat, míg az október 17—20-i ülésszakon mindenekelőtt az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot szavazták meg, amely kimondta: Magyarország Köztársaság. Elfogadták továbbá a pártok működéséről, gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az országgyűlési képviselők választásáról és a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatokat. Utóbbi szerint a köztársasági elnököt a továbbiakban az Országgyűlés választja, első alkalommal azonban közvetlenül a választópolgárok. Ez ellen, továbbá a pártszervezetek munkahelyi működése ellen, a MSZMP vagyonelszámolása és a Munkásőrség feloszlatása érdekében az SZDSZ sikerrel kezdeményezett népszavazást, amelyre 1989. november 26-án került sor, s mind a négy kérdésben a kezdeményezés kapott többséget. Az aláírásgyűjtés folyományaként már az október 17—20-i 1821