A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

6. sz. függelék KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖK Major László elvtársnak, Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Irodája Budapest Kedves Major Elvtárs! Tekintettel arra, hogy a Központi Bizottság szeptember 12-i ülésének 2/b napirendjén szereplő té­máját rendkívül fontosnak tartom, ezért ahhoz írásban is kifejtem véleményemet. Elnézést kérek a szokatlan terjedelemért, de ezt talán indokolja, hogy a téma kiemelkedő jelentőségű. A „Történelmi utunk tanulságai", valamint „Az MSZMP programnyilatkozata" vitaanyagként megjelent tervezeteket a további munka számára, mint kiinduló platformot, főbb vonásaiban elfogad­hatónak tartom. Az átdolgozás során azonban megfontolásra ajánlom a következőket: 1. A történelmi tanulságokat, illetve a programba felveendő feladatokat célszerű lenne egy — a két témát szerves egységként kezelő — dokumentummá összefoglalni. A múlt fogyatékosságainak, prob­lémáinak, hibáinak a bemutatása mellett a valóságnak megfelelően nagyobb teret és szerepet kell jut­tatni az elért eredményeknek. A dokumentumok jelenleg nagyon szerényen foglalkoznak a történelmi eredményekkel, indokolatlanul túlsúlyos, ezért talán kedvezőtlen irányba orientáló a problémák és hibák bemutatása. Úgy vélem, hogy nem lehet eséllyel indulni a választásokon, ha a választási kam­pány során az MSZMP pellengérre állítja saját magát. Az elmúlt fél évszázad során és különösen az elmúlt harminc évben korszakos, történelmi eredmények is születtek. Ezek hangsúlyozott szerepelte­tését a dokumentumokban nemcsak a tárgyilagos helyzetértékelés igénye veti fel, hanem az is, hogy a jövőre vonatkozó hiteles, de főleg elfogadható programot lehessen felvázolni. Ez nemcsak az MSZMP, hanem az egész magyar nép érdeke is. 2. A párt programnyilatkozatának megfogalmazása során megoldandó a közérthetőség, tömörség követelményének összeegyeztetése a tudományosság és az objektivitás követelményeivel. A doku­mentumokban az előbbiek dominálnak, az utóbbiak erősítése érdekében mind az érvanyagot, mind pedig a feladatkijelölést gazdagítani kellene. Be kellene mutatni, hogy az ország fejlődését az elmúlt negyven év során mennyiben motiválta a világgazdaság tudományos-műszaki fejlődésének objektív jellege, miként tudott, vagy nem tudott reagálni az e téren lezajlott forradalmi jellegű változásokra, és e változásokból milyen objektív tendenciák és követelmények adódnak. Arra is indokolt lenne ki­térni, hogy a nemzetközi gazdasági és politikai erőviszonyok változása miként befolyásolta a magyar fejlődést, és a jövőben e tekintetben milyen objektív tendenciákra kell tekintettel lenni. 3. Erősítendőnek tartom a dokumentum elméleti-ideológiai megalapozottságát is. Célaszerű lenne bemutatni, hogy az elmúlt történelmi időszakban társadalmi-gazdasági fejlődésünk milyen nemzetkö­zi és hazai ideológiákhoz kötődött, a követett ideológiánk hogy viszonyult a szocialista eszmei értékek alapelemeihez és azok konkrét változásaihoz, megvalósítási módjaihoz. 4. Az előbbiekkel összefüggésben markánsabban lenne célszerű megfogalmazni a program szocia­lista, kommunista tartalmát, nevezetesen azt, hogy mennyiben épít a szocializmus eszmei értékeire, azok közül mit vall magáénak, miben kíván változtatni, egyáltalán markánsabban megfogalmazni a pártprogramnak a szocialista eszmékhez kötődő ideológiai tartalmát. Ez egyben feloldhatná a doku­mentum ma még meglévő jellemzőjét, hogy nem domborodik ki elég határozottan, kinek a program­ja, melyek a sajátosságai, és mennyiben határolódik el más pártok, politikai irányzatok platformjától. Egy többpártrendszerű, pluralista társadalmi berendezkedésű közéletben e követelmények különösen nagy jelentőséggel bírnak. 5. A dokumentum nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozik az átmenet kérdéseivel, nevezetesen a demokratikus szocializmusba való békés, fokozatos átmenet kérdésével. Megítélésem szerint ez a társadalmi és gazdasági stabilitás szempontjából kulcskérdés. Ahhoz, hogy az átmenet sikeres, és kü­lönösen ahhoz, hogy békés legyen, számos feltétel szükséges. Ezek közül a legfontosabbra a prog­ramban is utalni szükséges. Véleményem szerint a feltételeket két kérdés köré lehet csoportosítani: — egyik a megfelelő jogi és intézményi garanciák, amelyeket az Alkotmányban kell rögzíteni, és az Alkotmányt népszavazással elfogadtatni; 1738

Next

/
Thumbnails
Contents