A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

kérdés mérlegeléséhez. A kezdeményezőknek, illetve bármely párttagnak vagy közösségnek a pártszavazásra bocsátott kérdésben joga van álláspontja mellett a pártnyilvánosság igénybevételével érvelni. 4. A pártszavazás elrendelésének és lebonyolításának módját külön szabályzat tartalmazza. IV. A PÁRT FELÉPÍTÉSE 11. szakasz 1. A párt a tagok politikai közössége, a pártszervezetek összessége. 2. A választott testületek rendeltetése, hogy szolgálják választóikat és a választóik által rájuk ruházott hatáskör keretei között döntéseket hozzanak; képviseljék a pártot a közéletben és a nemzetközi kapcsolatokban; előmozdítsák az alapszervezetek és a párttagok más közösségeinek együttműködését, fejezzék ki a többség akaratát, segítsék elő az erre épülő akcióegységet. 12. szakasz Az alapszervezetek 1. A párttagok elsődleges közössége az alapszervezet. 2. Alapszervezet létrehozását tetszőleges rendező elv szerint — közös lakóhelyen, munkatársi közösségben stb. — kezdeményezhetik a párttagok és a választott testületek. Megalakulását az illetékes helyi vagy megyei testületnek be kell jelenteni. 3. Ha az alapszervezet tevékenységével megsérti a szervezeti szabályzat előírásait, akkor működését az illetékes testület felfüggesztheti vagy megszüntetheti. Az alapszervezet megszüntetését tagjai is kezdeményezhetik, illetve elhatározhatják. 4. Az alapszervezet teljes jogú fóruma a taggyűlés. Csak ez hozhat határozatot, és dönthet, illetve foglalhat állást személyi kérdésekben. Tagjaira kötelező döntést azok több mint felének egyetértésével hozhat. Kizárólagos joga az állásfoglalás az új tagokkal kapcsolatos vitákban, fegyelmi vétség megállapítása és pártbüntetés kiszabása. 5. Az alapszervezet titkárt és vezetőséget választ, akiket tevékenységükről a tagság rendszeresen beszámoltat. 6. Az alapszervezetekben pártcsoportok működhetnek, amelyek bizalmit választanak. 7. Több alapszervezet — erőfeszítései egyesítésére, tevékenysége összehangolására, állláspontja képviseletére — közös pártszerveket, választott testületeket hozhat létre. Ennek feladatáról, hatásköréről, jogokkal való felruházásáról, tisztségviselőiről és működési feltételeiről a társult alapszervezetek összevont taggyűlésen vagy megbízottjaik útján, küldöttgyűlésen döntenek. 13. szakasz A helyi pártszervezetek 1. Az alapszervezetek működési területük szerint helyi (községi, városi, kerületi és egyéb területi) pártszervezetekben egyesülnek. A helyi pártszervezet állhat egyetlen alapszervezetből is. 2. Ha a helyi pártszervezetek önkéntes alapon egyesülnek, helyi pártszervezetnek az egyesült szervezet tekintendő. 3. A helyi pártszervezetek önállóak. a) Politikai cselekvésükre vonatkozóan bármilyen döntést hozhatnak, ez azonban nem lehet ellentétes a párt programjával és alapszabályával. b) Az egész pártra érvényes szabályok keretei közt önállóan határozzák meg belső szervezeti tagolódásukat, munkamegosztásukat, munkarendjüket. c) Saját hatáskörükben dönthetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azokban a — 2. pontban említett — helyi pártszervezetekben, amelyek több települést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásában közvetlenül érintett alapszervezetek gyakorolják. d) Ajánlást tehetnek működési területük országgyűlési képviselőjelöltjére. e) Saját jogaikat átruházhatják szervezeti egységeikre. 4. A helyi pártszervezet legfelsőbb fóruma a küldöttgyűlés, az összevont taggyűlés vagy a taggyűlés; ez dönt a helyi pártszervezet vezető szervének felépítéséről. A helyi küldöttgyűléseket szükség szerint, de legalább évenként (alternatív szövegjavaslat: választmány működése esetén legalább kétévenként) össze kell hívni. 1724