A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
a köztársasági elnök személyéről döntsön a népszavazás, a további eljárási módot illetően pedig az ország új Alkotmánya határozza meg a köztársasági elnök választásának formáját. NYERS REZSŐ elvtárs: Ez ugyanaz, amit én mondtam, pontosabb megfogalmazásban. Javaslom, így fogadjuk el, ez egzakt így. Más észrevétel nincs? Nincs. Felteszem szavazásra a kérdést: aki elfogadja, az szavazzon. Köszönöm. Ellenpróbát kérek. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett a Központi Bizottság elfogadta. Kedves Elvtársak! Most akkor rátérünk a második napirendi pontunkra, ez pedig a hármas témacsoport tárgyalása, amelyen belül az első téma a Központi Bizottság beszámolójának a tézisei: 22 Grósz Károly elvtárs az előadó. Nincs kiegészíteni valója Grósz elvtársnak. A második téma a párt programnyilatkozata. Átadom a szót Pozsgay elvtársnak. POZSGAY IMRE elvtárs: Kedves Elvtársak! Csak rövid tájékoztató jellegű kiegészítést szeretnék tenni, hiszen a dokumentumtervezet az elvtársak kezében van. Tájékoztatásul annyit, hogy a pártban, a Politikai Intéző Bizottságban elfogadott határozat szellemében és szervezeti előkészületei alapján folyik a vita a „Történelmi utunk" című dokumentumról és a párt programnyilatkozat-tervezetéről. 23 E két dokumentum mai vitájával kapcsolatban szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy a Politikai Intéző Bizottság döntése alapján került [sic!] nyilvánosságra ebben a formában: tehát a bizottság jelent meg vele, az ismeretes dokumentumokban, azzal a megfontolással, éppen a vita előmozdítása céljából, hogy a párttagság ne a Központi Bizottság valamiféle állásfoglalásához sorakozzon fel, hanem nyílt vitában mérlegelje: a programválasztásnak ez az alternatívája, s ez a javaslat alkalmas-e arra, hogy a párt a maga identitását, önazonosságát egy új helyzet követelményei szerint a modellváltás politikai programjának jegyében elképzelhetőnek tartja-e. Ez volt egyébként az eddig szerzett tapasztalatok szerint a viták középpontjában is, mármint a modellváltás, a párt állam viszony [sic!] megváltoztatása, a korábbi vezető szerepről vallott felfogás átalakítása, a jogállami alkotmányos követelmények szerint, vagyis, hogy a párt a maga legitimitását és küldetését a választópolgároktól is, és nem csupán tagjaitól megerősítve kívánja a kormányzásban érvényesíteni, gyakorolni. Ennek megfelelően és ebből következően úgy hiszem, hogy a viták érthetően ezek körül a kérdések körül alakultak ki. A „Történelmi utunk" és a programnyilatkozat-tervezet forrásul és kiindulópontul használta azokat a tanulmányokat, amelyeket a bizottság készített, az albizottságok kereteiben a történelmi előzményekről, a közgazdasági viszonyokról, a válságról, és amit ma a Társadalmi Szemle nyomán részletesen is ismertet a Népszabadság, az egyéb, konkrét, 1956 utáni nemzetközi összefüggésekről. 24 Szeretném azt is elmondani, hogy a vitában eddig szerzett információk, tapasztalatok szerint a résztvevők többsége vitaalapként és irányultságában támogatta ezt a nyilatkozattervezetet. Ennek megerősítését, a tájékozódási igényünk kielégítését szolgálta, hogy tegnap* konzultációt folytattunk a küldöttcsoportok szóvivőivel itt a Központi Bizottság székházában, ahol hasonló észrevételek hangzottak el. En ezek tartalmát, az előbb említett tartalmi jegyeken túl nem kívántam részletezni, csak a vita módszerére utalni még. Természetesen a Központi Bizottság tagjai a maguk belátása és törekvése szerint mondják el véleményüket. Csak az idő kímélése 16Ö7