A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
indítása is lehetne. Szóval van egy időpontunk erre. Nagyon-nagyon fontos lenne, hogy a kongresszus ne annyira visszafelé, meg a belső problémákra nézzen, hanem már egy választási indítással, egy féléves választási kampány nyitányaként kerüljön erre sor. Én azt hiszem, hogy ez reális, lehetséges. Azt, hogy a köztársasági elnökválasztás valamikor még ebben az évben, novemberben sorra kerüljön, ez nagyon fontos. Azt hiszem, lélektanilag valóban rendkívül lényeges és a parlamenti választásokat erősen befolyásoló hatású lehet, hiszen a legitimitásról sok vitát lehet folytatni. De ha egy népszavazás valamilyen döntést kialakít, akörül még mindig lehet kiabálni, hogy a mai ellenzéki pártok, én, aki 5 %-ot kapok majd a választásokon, vagy 15-öt, én nem novembert akartam, hanem július[t], de ez a nép szavazatával szemben nem egy komoly ellenérv. Tehát én azt hiszem, hogy a népfelség elvét én még kompromisszumba sem venném bele. Most elvből kellene képviselni, ha egy középerős pozíciót teremtünk a köztársasági elnöknek, és ebben megegyezés van, akkor ez van olyan jelentőségű, hogy erről az ország népe direkt választással döntsön. Tehát mi ne is alkudozzunk ebben tovább. Módja lesz a következő Országgyűlésnek az Alkotmánnyal elővenni majd ezt a kérdést. A kongresszuson már erre a választásra nagyon erőteljesen előkészülve kell menni: akkor talán nem is baj, hogy ilyen túl korán jöttünk elő, mert akkor már egy kampányban vagyunk, és lássuk be, itt egy nehéz helyzetben van az ellenzék: ezt ők jól látják, de nem tudnak rövid idő alatt felépíteni egy személyiséget. Nekik nincsenek személyiségeik, és üyen rövid idő alatt felépíteni [sic!] ezt nem is lehetséges talán. Úgyhogy ezért is tiltakoznak. Tehát az egész választási orientációját a kongresszusnak tulajdonképpen ezekre felfűzve kellene megformálni, és csak ezekben az alapkérdésekben most már megegyezve a háromszögletű asztalnál, kell a tárgyalásokat lezárni. Köszönöm szépen. NYERS REZSŐ elvtárs: Fejti elvtárs még egyszer; de kérem, most már szünetet kell tartanunk. Most szünet következik. Ha egy mondat, tessék. FEJTI GYÖRGY elvtárs: Elnézést kell kérnem, hogy még egyszer szót kérek, ráadásul egy személyemet érintő kérdésben, de miután Eötvös Pál volt szíves személyesen aposztrofálni egy szerintem abszolút nem ide való ügyet, és teljesen pontatlanul, ami rossz megvilágításba helyezett, személy szerint kénytelen vagyok elmondani, hogy mi az, ami történt. A történet a következő: vasárnap este — hogy mikor, ez lényegtelen — felhív a Népszabadság egyik munkatársa telefonon, hogy itt van a kezében az Országos Sajtószolgálatnak egy híre, Haraszti Miklósnak, a Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata arról, hogy a választási kampányban szabad-e fizetett hirdetés formájában feladni ilyen lapban, olyan lapban, amolyan lapban pártoknak ügyeket. És ő most nem tudja, mit csináljon, közöljék, vagy ne közöljék. Lennék-e szíves kommentárt fűzni a Haraszti Miklós nagyformátumú közléséhez, amit a Sajtószolgálat a lapoknak eljuttatott. Tekintettel arra, hogy egy abszolút marginális és érdektelen kérdés, arra a kérdésre, hogy mit csináljon, azt mondtam, hogy semmit, ne foglalkozzon vele. Egyébként pedig, ha foglalkozni akar vele, akkor talán a lap felelős szerkesztőjével kellene megbeszélnie, mert úgy gondolom, nem kell a Központi Bizottság titkárai1600