A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

meg! lesz a vége. Tehát várjuk ki ezt a parlamenti ülésszakot. Lehet, hogy belebonyolódtam, de beteg vagyok még. A nemzetközi összefüggéseket mérlegelve: van öt-hat-nyolc olyan szempont, ami alapján a vezetés, a kormány is gondolkodik ezen. Adjon felhatalmazást erre a KB: még egyszer hangsúlyozom, október 6-a még nem késő. Az előkészítésre is figyelemmel kell lenni, és nekünk sokkal jobb politikai elemzés, helyzetértékelés kell az ellenzékről. Vannak eszközök a kezünkben, és itt-ott, kérem szépen, olvasgatok néhányat ezek közül, ezek ilyen elemi iskolás szinten mozgó micsodák. Papírkák. Na most még egyről nem esett szó, a tanácsválasztásokról. Azt is gondosan mérlegelni kell. A sorrendiséget illetően tehát, a köztársasági elnökválasztás azt hiszem, abban értsünk egyet és javasoljuk, hogy novemberben népszavazással, aztán majd később ez átmehet az Országgyűlés hatáskörébe, de most ragaszkodni kell hozzá, hogy népszavazás útján. Tehát a tanácsválasztások időpontját is el kell ebben a folyamatban helyezni. Erre most így nem vagyunk felkészülve, és alkalmasak se arra, hogy fix időpontokat és sorrendeket állapítsunk meg. A szempontok viszont hasznosak, amelyek itt is fölmerültek, s ezért ezt is be kell illeszteni a sorba. A Munkásőrségre szeretnék még visszatérni. Borbély elvtárs fölvetette: most már a kormány több tagját is keresgéli a sajtó, hogy így meg úgy nyilatkozzon. Vannak bizonyos dolgok, amelyekben megint vagy nem figyeltünk oda jól a propagandára, vagy nem vittük át jól a köztudatba, az hogy mi a szándék és a törekvés, és milyen döntések születtek már a kormányban például, hát ezek egyike a Munkásőrség. Eltúlzásokkal persze nyitott kapukat döngetnek, mert már az áprilisi, májusi — a dátumokra nem emlékszem — kormányülésen megszületett a döntés: mint párthadsereget kiiktattuk.

16 Döntés született, hogy addig is, amíg az új védelmi koncepció, doktrína keretében beintegrálva a Munkásőrséget a hadsereg szervezeti felépítésébe — mert a feladatköre is módosult és áttekintésre került —, ezeket nem adtuk el jól: ezek a munkák folynak, a közeljövőben, az év végéig elkészülnek. Most követelik, hogy a Munkásőrség így, meg úgy, meg amúgy. A Munkásőrséggel egyetértésben voltak ezek a javaslatok a kormány előtt, beleértve a névváltoztatás mérlegelését is, sőt a létszámcsökkentés mérlegelését. Teljesen világos, hogy bizonyos funkciói, amelyekkel 57-ben, meg aztán később, a 78-as határozatban a Munkásőrséget felruházták, vagy ott megfogalmazták, azok ma nem aktuálisak, politikailag a helyzet annyit változott. A hátország védelem, a polgári katasztrófa [sic!] és így tovább, megvannak fogalmazva „bajuszokban", melyek azok, amelyek ebbe a védelmi koncepcióba beleillenek. Én ezért azt javaslom, beszélgetünk is majd róla valamelyik szünetben Borbély és Kárpáti elvtársakkal, most ezt a ziccert ne hagyjuk ki, rövid időn belül Kárpáti elvtárs — tudom, mert beszéltünk róla — vállal egy ilyen interjút a televízióban, ahol bizonyos elemeket elmond. Na most, megint mondom, ne essünk abba a hibába, amibe oly sokszor beleestünk, hogy itt kiosztjuk egymást, meg azt, aki bizonyos felelősséggel tartozik a sajtóért, meg bizonyos témákért. Kérem szépen, ha valami nem pontos, nem tetszik, tessék bátran kopogtatni a sajtó, a nemzeti médiák ajtaján, és közzétenni a vitatkozó álláspontot. Ne menjünk abba bele, hogy van három-négy ember, aki állandóan nyilatkozgat, és ő legyen, aki a konfrontációt felvállalja [sic!]. Ha bizonyos szakkérdések tartoznak miniszterre, hát ez igaz: tehát a kormányra is érvényesnek tekintem, de a Központi Bizottságra is. 1594