A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

lehetőség van a köztársasági elnök előzetes megválasztásában, még akkor is, ha középerős az a köztársasági elnök. Én bevallom — gondolom, velem együtt sokan mások is —, hogy ezekben az időpontokban és ezekben a lépésekben rengeteg a bizonytalanság. Ha időpontot kellene mondani, én legszívesebben a kongresszus utánt mondanám, és ha van rá idő, akkor érdemes lenne addig várni. De a két választásnak egymáshoz való viszonyában, sorrendjében és a lehetőségében azért a számunkra kedvező módot kell választani, és azt ki kell követelni, és ki kell harcolni. Tisztelt Központi Bizottság! Ebben a „kásában", ami ma Magyarországon a társadalom területén van, egy előrehozott köztársasági elnökválasztás, az intézményeknek a megerősítése és annak már a gyakorlati működése egy jobb átmenetet és nagyobb biztonságot jelenthetne mindenekelőtt az országnak és reményeim szerint a szocializmus ügyének. De ennek akkor így is kéne történni [sic!]. És az az időpont, amiről szó volt, a kongresszust követően, ha bonyolítható [sic!], akkor novemberben bizony jó lenne meglépni. Ha ez sikeredik, akkortól kezdve a parlamenti választások dolga már egy nagyon reális számvetésnek a kérdése. Egy dologról az előttem szóló elvtársak nem tettek említést, vagy csak általában, de most már nagyon a praktikum jön előre. Tudniillik annak a számbavétele, hogy a párt hogyan tud felkészülni a választásra. És most már nem a makrogazdasági ügyek csak, és nem akarom itt felsorolni az egyéb, ugyan nem nélkülözhető szempontokat, hanem egyszerűen egy választás megszervezése, kézben tartása, irányítása, ami hallatlanul komplikált dolog, mennyi időnk van arra, hogy felkészüljünk. Tudniillik a parlamenti választások kérdése nem egyszerűen csak társadalmi aktus, hanem ott a hatalmi viszonyok fognak eldőlni, és onnantól kezdve nincs találgatás, onnantól kezdve azok ülnek a parlamentben, akik győztek. És nekem nem kétséges, hogy az MSZMP-nek győzni kell, erősnek kell lenni, hogy tudja a pozícióját tartani. Ha lenne egy sikeres kongresszusunk, amiért dolgozunk, ha a köztársasági elnöki intézményt az előbb mondott módon és biztosítékokkal sikerül létrehozni, akkor van december és január [sic!] a választásokra. Nagyon kevés, viszont van egy másik része, hogy a lendületből sem volna szabad veszíteni. Végül is az időpont dolgában — éppen, mert nagy a tét — javaslom megfontolni, megerősítve a köztársasági elnöki novemberi választást, hogy a parlamenti választásoknál esetleg a kongresszust követően kellene időpontot mondani. Végül még a nyüvánosságról. Tisztelt Központi Bizottság! Sokakkal együtt én már szinte unva magamat, hozom a nyilvánosság kérdését elő, a mi oldalunkról. Ha a nyilvánosságunk ilyen marad, az önmagában elég lesz a választási vereséghez. Én kérem az Elnökséget, hozzon létre valami sajtótitkárságot, vagy nem tudom én, micsodát, de ne majd, és ne sajtótörvénnyel bogarásszon és nem tudom én miegyebet, hanem tíz ehhez értő embert állítson be, inkább adjuk össze a pénzt vagy valami, de foglalkozzék az MSZMP életével, munkájának a bemutatásával, polemizáljon, legyenek riposztok, oltsunk kardot, pajzsot [sic!], de egyszerűen lehetetlen dolog, ami folyik, csak az ügy kapcsán. Kedves Elvtársak! Az, ami történik a kerekasztalnál, nem más, mint az MSZMP szavának a beváltása, amit a múlt év májusában kimondott, és azóta tartja a szavát. Tessék megmondani, tudtunk belőle egy kicsi hasznot is eddig húzni, hogy az MSZMP szavatartó? Mert nincsen megszervezve a sajtója annak, hogy a valós tevékenységet bemutassuk. Az [sic!], hogy a parlamentre ez esztendő őszén a sarkala1587