A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

menyek és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegét, valamint a kedvezmények körét törvény állapítja meg; ebben a tiszteletdíj teljes összegének a kifizetése feltételhez köthető. (5) A képviselő nem végezhet olyan tevékenységet, amely tisztségével összeférhetetlen: nem lehet köztársasági elnök és alelnök, a Minisztertanács tagja és egyéb államigazgatási szerv dolgozója, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az Alkotmánybíróság tagja, bíró, ügyész, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. (6) Ha az országgyűlési képviselőt a Minisztertanács tagjává választják, képviselői megbízatása e tisztségének a betöltése idején szünetel. (7) Az országgyűlési képviselők jogállásáról külön törvény rendelkezik, ebben az összeférhetetlenség egyéb esetei is előírhatók." Megjegyzés: A másik két fél az összeférhetelenség eseteit ennél szűkebb körre kívánja szorítani. Az EKA a felsorolásból elhagyni javasolja az alelnököt (mert e funkciót ellenzi) és a Minisztertanács tagjait, nem tartja továbbá összeférhetetlennek a képviselői tisztséggel a ma még ilyen tisztségként nem szabályozott politikai államtitkári tisztséget. A HTF pedig az összeférhetetlenséget csak az államfő, a Minisztertanács tagja és az országos hatáskörű szerv vezetője tekintetében kívánja kimondani. 6. § Az Alkotmány a következő 20/A. §-sal egészül ki: ,,20/A § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával, b) a képviselő halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. Megjegyzés: A HTF nem ért egyet azzal, hogy az államfőnek joga legyen az Országgyűlés feloszlatására, ezért a feloszlatásra utaló rész elhagyását javasolja. A másik két fél e jogkört a kormányválság elhárítása, illetőleg az Országgyűlés működésképtelenné válása esetére szükségesnek tartja. (2) Ha a képviselővel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [20. § (6) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. (3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges." 7. § Az Alkotmány 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. Megjegyzés: A HTF ellenzi az Alkotmány 22. §-a (1) bekezdésének megváltoztatását, a hatályos szöveget megfelelőnek tartja. A másik két fél szerint a folyamatosan működő Országgyűlés követelménye szükségessé teszi a módosítást. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését — a választást követő egy hónapon belüli időpontra — a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának, és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. 1548