A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)
— országos kompenzációs listát az a párt nyithasson, amelyik legalább öt megyei választási listát tudott indítani; — választási listán mandátumot csak az a párt nyerhessen, amelyik országosan a listákra összesen leadott szavazatoknak legalább 4 százalékát megszerezte; — az egyéni választókerületek második fordulójában mindazok a jelöltek indulhassanak, akik az első fordulóban elnyerték a szavazatoknak legalább 15 százalékát. Ha háromnál kevesebb jelölt ért el ilyen eredményt, akkor a három legtöbb szavazatot szerzett jelölt kerüljön tovább a második fordulóba. A csatolt törvénytervezetek a háromoldalú tárgyalásokon jelenleg is formálódnak. Az időközben elért megállapodásokról a szóbeli előterjesztésben tájékoztatjuk a Központi Bizottságot. Budapest, 1989. augusztus 29. Fejti György [s. k. aláírás] A Grósz Károly [s. k. aláírás] KB/164. TÖRVÉNYJAVASLAT az Alkotmány módosításáról A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény — amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg — (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul: 1. § Az Alkotmány I. fejezete helyébe a következő I. fejezet lép: „I. fejezet Altalános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg olyan kizárólagos birtoklására, amely más szervezetek megszüntetését vagy működésük korlátozását, illetőleg más személyeknek, társadalmi csoportoknak a hatalomból való kizárását eredményezné. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. Megjegyzés: Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) ellenzi, hogy az Alkotmány szövege utaljon az állam szocialista jellegére. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon működhetnek. Tevékenységüknek nem akadálya, hogy az állam jellegéről vallott felfogásuk eltér a 2. § (1) bekezdésében foglaltaktól. (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közvetlenül közhatalmat nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem 1545