A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

nincs hatásköre, az ár- és bérviszonyokat az Országos Érdekegyeztető Tanács soron következő ülésén célszerű megtárgyalni. (Népszabadság, 1989. aug. 26.) 47 A Minisztertanács augusztus 17-i, csütörtöki üléséről van szó. — Vö. Népszabvadság, 1989. aug. 18. 48 24-ek: 24 fejlett ország 1989 nyarán szakértői csoportot hozott létre Lengyelország és Magyarország politikai, gazdasági szerkezetátalakításának támogatására. Németh Miklós arra az igényeket felsoroló dokumentumra célzott, amelyet a magyar kormány a csoport augusztus 1-jei ülésére juttatott el. (Népszabadság, 1989. szept. 27.) 49 Bush amerikai elnök 1989 júliusában tett magyarországi látogatására 1. az 1989. júl. 28-i KB-ülés 1. napirendi pontját. 50 Az interjú megjelent a Magyar Hírlap 1989. aug. 24-i számában „Amerika nincs olyan messze" címmel. 51 L. az 1989. máj. 8-i jegyzőkönyvhöz készült 16. sz. jegyzetet. — A lengyel választásokon fölényes ellenzéki győzelem született, de az előzetes megállapodás értelmében a LEMP-nek kellett volna koalíciós kormányt alakítania. A kommunista kormányalakítási kísérlet bukása után — sztrájkok, megmozdulások közepette — 1989. augusztus 19-én Tadeus Mazowiecki, a Szolidaritás politikusa kapott kormányfői megbízást. Ő lett a keleti blokk első nem kommunista miniszterelnöke a 40-es, 50-es évek fordulója óta. Kormányát nagykoalíciós alapon, a LEMP bevonásával szervezte meg. 52 Augusztus 31-én Király Zoltán, Bánffy György, Raffay Ernő, Roszik Gábor és Debreceni József ellenzéki képviselőcsoportot alakítottak. A pártlap tudósítása szerint Roszik az MSZMP-ről mint a hatalmat bitorló pártról beszélt ez alkalommal, míg Raffay az ellenzék közös ellenfelének nevezte ,,a Magyarországot tönkretevő és lezüllesztő kommunista hatalmat". (Népszabadság, 1989. szept. 1.) 53 Utalás a „szegedi gondolatira, a Tanácsköztársaság bukása után Szegeden szerveződő ellenforradalmi erők egyik csoportjának ideológiájára, amely a nemzeti és keresztény elven nyugodott. 54 L. az 1. és 6. sz. jegyzeteket. 55 Konrád György íróról, a Szabad Demokraták Szövetsége egyik prominens személyiségéről van szó. 56 A jegyzőkönyvben e félmondat így szerepel: „Olyan kérdést tesz elsőrangú politikai kérdéssé,". A hangfelvétel alapján javítottuk. 57 A jegyzőkönyvben e szó helyén a „mehetek-e" szöveg szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 58 L. az. 52. sz. jegyzetet. 59 Grósz Károly főtitkár augusztus 31-én a Nógrád Megyei Pártbizottság ülésén kijelentette: súlyos hibájának tartja azt, hogy 1989 februárjában megakadályozta a pártszakadást; ebben a kérdésben nem őt igazolta az élet, s jelenleg nemcsak a páltszakadás veszélyét látja, hanem azt a veszélyt is, hogy a párt feldarabolódva új átrendeződés elindítójává válik. (Népszabadság, 1989. szept. 1.) 60 A Politikai Intéző Bizottságról van szó. 61 Ezt követően az eredeti 93. oldal hiányzik a jegyzőkönyvből. A 92. oldalt a 94. követi, míg az utólagos ceruzás sorszámozás folyamatos (94—95—96). Szögletes zárójelben a hangfelvétel szövegét közöltük. 62 A jegyzőkönyvben e név helyén „Veres József szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 63 A jegyzőkönyvben e szó helyén a „szokott" szó szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 64 Vö. a 44. sz. jegyzettel. 65 A reformkörök mozgalmában felmerült egy új szocialista párt alapításának gondolata is. 66 Téves célzás a SZOT azon követelésére, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon a szakszervezet is állíthason jelölteket. — Vö. a 28. sz. jegyzettel. 67 Petress Sándor „fürjtenyésztőről" van szó, aki a Mai Nap aug. 25-i számában közölt nyilatkozatában kijelentette: „Mi a munkáshatalom megvédése érdekében katonai hatalomátvételre is képesek vagyunk." — L. még a 23. sz. jegyzetet. 68 A vállalati tanácsokat az MSZMP KB 1984. áprilisi határozata nyomán hozták létre. Az állami vállalatok egy részénél vállalati tanács ("tagjai az igazgató, a vállalatvezetés és a dolgozók képviselői) működött kollektív vezető testületként. 69 Az országgyűlési képviselő-választásokon az 1983. évi III. törvény értelmében valamennyi választókörzetben kötelező volt két jelöltet állítani. 70 A jegyzőkönyvben „egykamarás" szerepel. A hangfelvétel alapján javítottuk. 71 1989. évi VII. törvény a sztrájkról. 72 Ezt követően az eredeti 118. oldal hiányzik a jegyzőkönyvből. A 117. oldalt a 119. követi, míg az utólagos ceruzás sorszámozás folyamatos (118—119—120). Szögletes zárójelben a hangfelvétel szövegét közöltük. 1536