A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

24 Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a különböző társadalmi szervezeteket tömörítő Harmadik Tárgyaló Fél (Harmadik Oldal) részvételével folyó nemzeti kerekasztal-, ill. politikai egyeztető tárgyalások megindítására 1. a máj. 8-i KB-ülés 3. napirendi pontját. Pozsgay Imre az augusztus 24—30. között megtartott középszintű politikai tárgyalásokról számolt be. (Népszabadság, 1989. aug. 24—26., 29—31.) — L. még a szept. 12—B-i KB-ülés 1. és a szept. 25-i KB-ülés 3. napirendi pontját. 25 Vö. a KB febr. 10—1-i ülésének jegyzőkönyvével. 26 Vö. a KB máj. 8-i ülésének 2. napirendi pontjával. 27 Eleinte csak a legmagasabb szintű, ún. plenáris ülésekre vonatkozott a nyilvánosság. Augusztus 24-én egyeztek meg a tárgyaló felek, hogy ezentúl a középszintű tárgyalásokat is a nyilvánosság bevonásával folytatják. (Népszabadság, 1989. aug. 26.) 28 Arra hivatkozva, hogy a képviselőjelölt-állítási jogot nem kívánják megadni a társadalmi szervezeteknek, s mivel a szakszervezeteket és általában véve a Harmadik Oldalt nem tekintik egyenrangú résztvevőnek, jelentette be Kósáné Kovács Magda SZOT-titkár a tárgyalások részükről való felfüggesztését. A SZOT ezt követően már nem is vett részt az egyeztető tárgyalásokon, pedig a jószolgálati bizottság szeptember 5-i ülésén kinyilvánította, hogy mindhárom oldal egyenrangú. (Népszabadság, 1989. szept. 6.) 29 1989. június 10-i megállapodás az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és több társadalmi szervezet között a politikai egyeztető tárgyalások megindításáról. (Népszabadság, 1989. jún. 12.) 30 Grósz Károly beszéde a politikai egyeztető tárgyalások első plenáris ülésén 1989. június 13-án. (Népszabadság, 1989. jún. 14.) 31 L. a 3. sz. juggelékti. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat mellékleteit (1—11.) nem közöltük, mert ezek kizárólag technikai jellegű kérdésekkel foglalkoznak. 32 Különösen a Szabad Demokraták Szövetsége támadta az MSZMP vagyonátmentő akcióit, pl. a NEXT 2000 Kft. ügyét. (Népszabadság, 1989. aug. 28—31.) 33 L. a Népszabadság, 1989. aug. 30-i számában. 34 Az 1989. májusi országos pártértekezletről van szó. 35 L. a 3. sz. függelék B) dokumentumának H. fejezet 2. §-át. 36 Németh Miklós az augusztus 20-i ünnep alkalmából rendezett ceglédi gyűlésen a szakszervezetek augusztus 18-i, húsáremelés elleni figyelmeztető sztrájkjáról ezt mondta: lépésük rendkívül veszélyes, bár megérti őket, „hisz évtizedeken keresztül részesei voltak minden párt- és kormányzati döntésnek, részesei voltak — vagy akartak lenni — a hatalomnak, s nagyban fékezték a szükséges átalakulást. Fegyverük a szociális demagógia volt és ma is az. Ennek ellenére elvesztették az emberek nagy részének bizalmát és most végre tenni akarnak valamit. Ha tetszik, létükért küzdenek. Nem a szakszervezet létéért, hanem az elavult, bürokratikus szervezeti struktúra fennmaradásáért. Sztrájkokra való felhívással és sztrájkokkal azonban nem szolgálják a gazdasági gondok megoldását." (Népszabadság, 1989. aug. 21.) 37 Beszámoló a Budapest V. kerületi pártértekezletről. (Népszabadság, 1989. aug. 28.) 38 L. a 3/A. sz. függelék 4. §-ában a 19/B szakasz (3) bekezdését. 39 A Népszabadság, 1989. aug. 29-i. száma közölte a politikai egyeztető tárgyalásokról adott tudósításban, hogy Pozsgay Imre kompromisszumos javaslata szerint ,,A bíróságokon a törvény életbelépésének napján megszűnnének a pártszervezetek, az államigazgatásban ez év december 31-én, valamennyi egyéb munkahelyen pedig 1990. június 30-ig. Kivételt képeznek a fegyveres testületek, ahol 1990. december 31-ig kellene felszámolni a pártszervezeteket." 40 Vö. a szept. 12—13-i KB-ülés 1. napirendi pontjával. 41 Az 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről. 42 Az ellenzéki szervezetek 1989 elejétől több országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezték. Augusztus második felében Aczél György ellen újították fel az akciót. (Népszabadság, 1989. aug. 24.) 43 A SZOT sztrájkbizottsága augusztus 17-i ülésén fogadta el azt a felhívást, amelyben minden dolgozót felhívott a vasasok húsáremelés elleni 18-i figyelmeztető sztrájkjában való részvételre. (Népszabadság, 1989. aug. 18) 44 1989. augusztus 5-én három választókerületben volt pótválasztás. Két ellenzéki (MDF-es) jelölt (Debreceni József Kecskeméten, Raffay Ernő Szegeden) szerzett mandátumot, míg a kiskunfélegyházi választás eredménytelen volt. (Népszabadság, 1989. aug. 7.) 45 Krassó Györgyről, a Magyar Október Párt vezetőjéről van szó. 46 A kormány és a SZOT közötti augusztus 25-i találkozón a SZOT képviselői kifogásolták, hogy a kormány nem akadályozta meg a húskészítmények árának emelését. A kormány válasza: erre 1535