A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

hivatásos és nem hivatásos állománya lehetnek párt tagjai, lehetnek párttagok, saját szervezetet is alakíthatnak, de a laktanyán és szolgálati helyükön kívül kell megteremteni ehhez a szervezeti működéshez a feltételeket. Ezt a véleményt, ezt az álláspontot végül is a három oldal a tárgyalásokon elfogadta. Elfogadta azt is, hogy közhatalmat gyakorló szervezetekben, így miniszteriális szervekben, tanácsoknál, ügyészségeken, vagy e körökben meghatározott szervezetek között, illetve területén nem működhetnek semmilyen pártnak szervezetei. A függőben lévő és eldöntést igénylő vita abban a kérdésben alakult ki, s köztük afölött is, hogy volt-e a tárgyalásokon meghatalmazása az MSZMP küldöttségének arra, hogy állást foglaljon, hogy egyéb munkahelyeken, üzemekben, vállalatoknál, intézményekben, iskolákban, felsőoktatási intézményekben működhetnek-e pártszervezetek. Amire a felhatalmazás szólt, benne van a tájékoztatóban a törvénytervezethez csatolva, az az volt, hogy az MSZMP is tudomásul veszi, hogy munkaidőben semmiféle párttevékenység a munkahelyeken nem folyhat. Elfogadja, hogy a pártok szervezetei nem épülhetnek be a vezetési struktúrába, és nem vehetnek részt a termelési vagy egyéb szervezési folyamatok irányításában. A függőben maradt kérdés az volt, hogy a pártok szervezetei eme tevékenységüket az üzem, intézmény helyszínén, vagy azon kívül folytassák. Tehát arról nem volt szó — itt szeretnék pontosítani minden félreérthető információt, még a tárgyaláson fel sem vetődött —, hogy ne alkothatnának saját szervezetet, és kötelesek lakóterületi körzeti pártszervezetekbe elmenni, hanem arról, hogy az üzem, vállalat színterén gyakorolhatják-e a pártmunkájukat, pártéletüket. A másik, hogy bár ez alku tárgya volt, és összefüggött más kérdésekben megkötendő, elsősorban a választási törvénynél megkötendő alkuval, az MSZMP küldöttsége nem elhatározó döntést hozott, ott a tárgyaláson sem született döntés az ügyben, tehát nincs arról szó, hogy kész tények elé állítottuk volna a Központi Bizottságot. Amit az MTI-nyilatkozatomban elmondtam,

33 az történt ott is, hogy ebben a kérdésben kérni fogjuk a Központi Bizottság felhatalmazását. Végül egy érvet és egy álláspontot ebben a dologban. Itt, a Politikai Intéző Bizottságban is, a pártélet színterein is folyó vitáról van szó, tehát nem ötletszerűen került a tárgyalóasztalra az MSZMP küldöttsége részéről sem a kérdés, hiszen itt az ülésteremben lévők is nagyon jól tudják, hogy két különböző álláspont létezik ebben a kérdésben, és ma ez ügyben kell a Központi Bizottságnak állást foglalnia. De az állásfoglalás kialakításánál szeretném felhívni a figyelmet, éppen tárgyalási pozícióról van szó, bizonyos egyéb összefüggésekre, elsősorban politikai összefüggésekre. Ugyanis, ha a Központi Bizottság jóváhagyta azt az álláspontot, hogy üzemek, intézmények stb., tehát az előbb felsoroltakon kívül egyéb munkahelyeken lehetnek pártszervezetek, de nem a munkahelyen működnek, ez esetben folytatódik a tárgyalás. A másik álláspont, amelyik kimondja azt, hogy továbbra is az üzemek, intézmények kereteiben, de az előbb említett kondíciók szerint folyik a pártmunka, ez esetben kockáztathatjuk a tárgyalások felmondását. Én ezt megfontolásra ajánlom, természetesen ez is elvi kérdés, hogy meg kell-e tenni ezt a lépést, vagy nem. De nemcsak abból a szempontból, hogy milyen a tárgyalási pozíció, hanem hogy milyenek a párt állapotai e tekintetben, én ezt is szeretném megemlíteni ebben a vitában. Tehát, a döntést kérem így meghozni, és eszerint állást foglalni. Azt remélem, hogy megfelelő és a küldöttséget is útbaigazító érvek hangzanak el majd mindkét álláspont alátámasztására. Nekem az a véleményem, hogy a párt jövőbeli szerveze1429