A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

7. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TITKOS! POLITIKAI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA KB/159. L. Barabás János [s. k. aláírás] JAVASLAT Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalására a nemzeti megbékélés napjáról Az MSZMP Központi Bizottsága javasolja hazánk minden felelős politikai tényezőjének és polgárának, hogy az 1956. október 23-a és november 4-e közötti történelmi események jelképeként október 23-ára, mint a nemzeti megbékélés napjára készüljünk. Javaslatát annak tudatában fogalmazza meg, hogy október 23-án népfelkelés tört ki a néptől elidegenedett hatalmi rendszer ellen, valamint a nemzeti függetlenség súlyos sérelmei miatt. A jogos elégedetlenséget kifejező népfelkelés folyamatában a válság demokratikus megoldására irányuló erőfeszítések mellett jelen voltak felforgató, az alkotmányos rend megdöntésére törekvő elemek is. Október végére, november elejére mély, a szocializmus ügyét is veszélybe sodró belpolitikai válság alakult ki, amely súlyos nemzetközi következményekkel is fenyegetett. A megújuló MSZMP 1956. október 23-át a demokratikus szocializmusért, a nemzeti függetlenségért, az átfogó és gyökeres reformokért kibontakozó mozgalom jelképének tekinti. Azok politikai örökségét vállaljuk, akik ezen eszmék jegyében vettek részt a sorsfordító napok eseményeiben. Igazságot kívánunk szolgáltatni mindazoknak, akik a társadalmi viszonyok humanizálásáért, demokratizálásáért, nemzeti érdekeink érvényesítéséért léptek fel, és áldozták fel az életüket. Fejet hajtunk azok emléke előtt is, akik jó szándékoktól vezérelve, meggyőződésük alapján a másik oldalon harcolva lettek tűzharcok vagy atrocitások áldozatai. A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasoljuk: — Október 23-a legyen a nemzeti megbékélés napja, amelyen a népfelkelésre, a népi demokratikus megújulás ügyére emlékezünk. Indíztványozzuk, hogy az új Alkotmány nyilvánítsa nemzeti emléknappá október 23-át. — Október 30-án emlékezzünk meg azokról, akik az esztelen vérengzések ártatlan vértanúi lettek. — A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy október 31-én a pártsajtó megemlékezéssel köszöntse az új értékek jegyében született MSZMP-t és alapítóit: Nagy Imrét és sorstársait, akik hűek maradtak eszméikhez és a nemzeti szuverenitás alapján, a népi demokrácia kereteiben akartak küzdeni a szocialista célokért; Kádár Jánost és harcostársait, akik a november 4-ét követő konszolidáció után bizonyították, hogy a nemzetközi viszonyok kényszerítő hatásai közepette képesek a nehéz kompromisszumokra, a nemzeti szuverenitás fokozatos visszaszerzésére, a társadalom igényeinek teljesebb kielégítésére, a szocializmus megszilárdítására és reformál ására. — Az MSZMP Központi Bizottsága javasolja, hogy állítsunk közös emlékművet mindazoknak, akik a két szembenálló oldalon politikai meggyőződésükért, vagy ártatlanul haltak meg 1956-ban és az utána következő megtorlások során. — Az MSZMP KB javasolja az Országyülés elnökének, hogy ebben az időszakban kezdeményezze a parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét. — Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban — az alaptalanul elítéltek jogi és erkölcsi felmentésén kívül — a méltányos és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételről is intézkedjen. — Az MSZMP KB ajánlja a kormánynak, hogy a parlamenti munkarend kialakításában vegye figyelembe a perek felülvizsgálatának eredményeit, és javasolja, hogy törvény szolgáltasson igazságot minden ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Az MSZMP Központi Bizottsága bízik abban, hogy a megbékélés érdekében tett lépései elérik céljukat: hozzájárulnak közös, történelmi feladataik megoldásához, a parlamenti demokrácián és az önkormányzatokon alapuló jogállam kiépítéséhez. A demokratikus szocializmus irányába 1407