A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Javaslom a feladat rész elfogadását is, és azt külön támogatom, és örülök annak, hogy a PIB azzal a kezdeményezéssel élt, hogy szorgalmazza egy vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló, illetve elveinek érvényesülését szolgáló törvény megfogalmazását. Éppen ezért én két rövid kiegészítést szeretnék tenni, illetve módosítást az állásfoglalásban. Mindkettő a II. fejezethez tartozik. Az első a II. fejezet első pontja. Javasolnám az első mondat elhagyását. Itt az került megfogalmazásra, hogy kutatási eredményekre alapozva, az MSZMP nem tartja a társadalomtól idegen jelenségnek a vallásosságot. Ez úgy tűnik, mintha egy új megállapítás lenne. Az én tudomásom szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt ez előtt sem tartotta a társadalomtól idegen jelenségnek a vallásosságot. Szerintem az ezt követő mondatok azt a lényeget, amit ebben a pontban meg akartak fogalmazni a szerkesztők, azt hiszem, kifejezik. A másik megjegyzésem a II. 2. pontjához kapcsolódik. Itt több értékes gondolat került kifejtésre, illetve megemlítésre. Az első az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt törekszik a marxizmus alkotó továbbfejlesztésére, képviseletére, terjesztésére. Az is megfogalmazást nyert, hogy politikai együttműködést ajánlunk a vallásos világnézetű emberekkel, még szervezeten belül is, és azt hiszem, azt is támogathatjuk, hogy nem a korábbi merevséggel közelít ez az anyag a vallási szertartásokon való részvétellel kapcsolatban, tehát hogy a párttagok részt vehetnek-e vagy sem. Tehát én ezt mindenképpen támogatandónak tartom, úgy ahogy Berecz elvtárs szóbeli kiegészítésében elmondta. De javasolnám, a Központi Bizottság éljen azzal a lehetőséggel, hogy most folyik a Szervezeti Szabályzat vitája, ezt a kérdést a párttagság vitassa meg, mert szeretném elmondani, hogy nem egyértelmű e tételnek a fogadtatása a párttagságon belül, és a végső megszövegezés a Szervezeti Szabályzatban kerüljön elfogadásra. Tehát ne most — ez lehet egy ajánlás. De ezzel kapcsolatban végleges álláspontja a Központi Bizottságnak tulajdonképpen egy kongresszusi állásfoglalásban fog tükröződni, akkor, amikor a Szervezeti Szabályzatot elfogadtuk. Ezt a két kiegészítést javaslom konkrétan. A késésért elnézést kérek, a sajtó tartott fel. Köszönöm. NÉMETH MIKLÓS elvtárs: Köszönöm. Sarkadi Nagy Barnát illeti a szó. SARKADI NAGY BARNA elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Köszönöm, hogy meghívást kaphattam az ülésre, és hogy szót is kapok. ígérem, hogy nem fogok ezzel visszaélni. Elöljáróban annyit, hogy az írásos állásfoglalás-tervezettel és az előadói beszéddel, felfogását, főbb gondolatait illetően egyetértek, ugyanakkor lenne néhány szövegezési javaslatom, amellyel nem szeretném az ülés idejét rabolni és figyelmüket terhelni, ezeket el szeretném juttatni a szerkesztőbizottsághoz. Nagyon nagy várakozás előzi meg a Központi Bizottság állásfoglalását, jó volna, ha ezt közös erővel pontosabbá, finomabbá, csiszolttá lehetne tenni. Az elnevezés, a cím is egy kis változtatásra szorul, hiszen nem a lelkiismereti és vallásszabadság elveiről szóló, hanem az ezzel foglalkozó törvény tervezetével kapcsolatban hoz állásfoglalást a testület. Az utóbbi hónapokban meglehetősen sok vita és álvita is bontakozik ki a társadalomban az egyházpolitika megítéléséről. Én tudom, hogy semmiféle szükség most arra nincs, hogy az egyházpolitika eredményeit hangsúlyozzam, vagy dicsekedjek ezekkel. Az azonban teljesen világos tény, hogy meglehetősen nagy nemzetközi elismerés bontakozott ki az ügyben, amely a pápától a 1343