A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

írásban legyen kiadva, azonban egy nagyon rövid összefogott szóbelivel egyet tudnék érteni, persze azt fontos lenne elkerülni, hogy olyan előforduljon, mint ami volt itt már jó néhány esetben, hogy egy nagyon gyengén felvezetett írásbelit követett egy nagyon jó szóbeli dolog. Meg kell csinálni az írásbelit úgy, hogy az olyan legyen, és kis szóbeli kiegészítéssel, tehát a vitának minél nagyobb teret kell megítélésem szerint hagyni. Fontos dolognak tartom ezt a nagygyűlést, amihez még azt szeretném hozzátenni javaslatként — mert már felvetődött —, hogy a Budapesti Pártbizottság a megyékkel vegye fel a kapcsolatot a részvétel tekintetében, mert egy-két helyről hallottam ilyen igényt, hogy ez majd hogyan realizálódik, egyáltalán reális-e megítélni, nem tudom, de a kapcsolatfelvételt ilyen vonatkozásban fontosnak tartom, mert néhány busz az ország más részeiről is el fog jönni, esetleg a közeli megyékből. A költségvetéssel kapcsolatban én részletekbe nem akarok belemenni. Itt már jó néhányan felvetették, kicsi dekoráció, nagy költség, amit Nagy Imre elvtárs mondott. A sajtóközpont kérdésénél — miután az intézőbizottság ülésén is szóba került, és változatlan az 5 millió forint — megvizsgálandó, hogy ezt a költséget nem lehetne-e valamerre lejjebb szorítani, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartom a vasárnapi tájékoztatást. Ezzel együtt az a véleményem, ma adjunk arra megbízást, hogy egy kimunkált költségvetés alapján döntsön ez a testület a költségekről, megítélésem szerint ez alapján a lrimunkálás alapján felelősséggel dönteni nem nagyon lehet. Köszönöm szépen. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm Boros elvtárs. Lőkös Zoltán elvtársé a szó. LOKÖS ZOLTÁN elvtárs: Kedves Elvtársak! Látszólag részletkérdésről, egyetlen kérdésről szeretnék hozzászólni, a sajtómunkával kapcsolatban, ami ma itt azonban nem részletkérdés, én úgy érzem. A közlemény tervezet ötödik oldalán alulról a második bekezdésben szerepel, hogy a Központi Bizottság állást foglalt a tanácskozás megfelelő széles körű hazai és külföldi sajtónyilvánossága mellett, itt jön ez a mondat: az eseményről, a vitáról a pártsajtó, az MTI, a tv, a Magyar Rádió és a központi napilapok folyamatosan tudósítanak. Úgy érzem, hogy a mai viszonyok között ez a kategorikus kijelentő mondat esetleg ellenérzést, visszatetszést válthat ki, és a régi utasításos jellegű pártirányításra emlékeztet, holott nyilván nem arról van szó. Ne váltsunk ki ellenérzést éppen azokban, akiknek majd a tudósítást kell megcsinálni. Tehát én azt javasolnám, vagy egy egyszerű változtatást, hogy folyamatosan tudósíthatnak, vagy pedig lehet egy ilyen mondatot, hogy a Központi Bizottság felkéri a pártsajtót, az MTI-t, az MTV-t, a Magyar Rádiót és a központi napilapokat, hogy az eseményről, a vitáról folyamatosan tudósítsanak. Ezt gondolom [megvitatásra], megfontolásra. A másik kérdés a vasárnapi megjelentetések módja, ami — megint úgy érzem — nem egyszerűen sajtókérdés, sőt nem is egyszerűen csak költségek kérdése, mert ne áltassuk magunkat, egyébként ezek a költségek, a milliós költségek semmiképpen nem térülnek meg. Eötvös elvtárs is a felszólalásában csak a költségek csökkentéséről beszélt, tehát egy ilyen több — kilenc-, vagy akár hatmilliós — költség erőteljesen megfontolandó, de azt mondanám, hogy mégsem ezt teszem az első helyre, hanem azt, hogy mi volna a célravezető vasárnap a folyamatos tudósítással. Itt szeretném megemlíteni, hogy a Vasárnapi Hírek bevezetett és keresett lap, 1324