A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tényleg rámutatott egyfajta eltérésre, amelyet mi ajánlatunkban nem így jelenítettünk meg, az egész napi költségek, tehát az étkezés költségeinél —, mi nem vettük külön az ebéd költségeit, de tulajdonképpen ez egy gazdaságorientált szervezet, és ezeket a kalkulációit is megközelítőleg 50%-os engedménnyel készítette el. Türelmüket köszönöm. GRÓSZ KÁROLY elvtárs: Köszönöm Bocsák elvtárs. Maróthy elvtárs, utána Boros László elvtárs következik. MARÓTHY LÁSZLÓ elvtárs: Kedves Elvtársak! Örülök annak, hogy a szóbeli kiegészítés az eléggé összerendezett és megszűrt anyagot — amit persze az ember többször jár körbe és maga is mérlegel — súlypontozta és ezzel segítette a mai orientáló megbeszélést. Azért mondom, hogy orientálót, mert hajói értem az előterjesztést, még van egy hónap arra, hogy mérlegeljük a lehetséges megoldásokat. Nem felesleges újraidézés végett mondom, de számomra kulcsszavaknak tűnnek azok, amiket Kovács Jenő elvtárs mondott, hogy a kongresszus nem lehet a nagy ugrás kongresszusa, hogy a kongresszus stílusa most erőteljesen tartalmi jegyek, ha úgy tetszik politikumnak a hordozója, és egy félmondattal utalt rá, hogy az elmondott súlypontok mellett vannak olyanok is, amelyek erőteljesebben a parlamenti választásokat helyeznék középpontba. Itt szeretném megjegyezni, hogy én ezek közé sorolom magam. Tehát még van egy hónap arra, hogy meditáljunk. Tisztelt Központi Bizottság! Ilyen alapon nekem úgy tűnik, hogy a kongresszus — amit most megrendezünk, elsősorban és mindenekelőtt, mint ahogy már a múlt ülésen más összefüggésekben ez itt megfogalmazódott — nagyon erőteljesen kell, hogy a magyar társadalom egy nagy kérdését megoldja, az államélet rendjét, éppen a választásokon keresztül. En nyugodtan mernék efelé orientálódni, ebben az MSZMP ereje fontos, ne történjen valamiféle [olyan] hatalmi űr, aminek aztán beláthatatlan következményei lennének. Valaki úgy fogalmazta egy beszélgetésben nekem, hogy egy hármasugrás várható most politikailag, ami úgy nézne ki, hogy kongresszus, parlamenti választás, majd azt követően megint rövid időn belül újabb kongresszus. A parlamenti választásokat követően ez a bizonyos második kongresszus lehetne a pártnak olyanképpeni rendezését szolgáló, amelyik az előttünk álló — itt már nagyon sokszor megnevezett részleteiben fontos, részleteiben sem kitárgyalt — fordulatnak a végrehajtását tenné alkalmassá. Ha ez a gondolkodás valós, úgy hiszem, hogy abban az esetben a mostani kongresszusnak a súlypont-kijelölése perdöntő. Mégis, amikor az egy hónapra, mint fontos adottságra utalok, akkor azt is szeretném mondani, hogy a KB-nak valószínű olyan felhatalmazással is bírni kell, hogy végül is a kongresszus előtt is a lehetséges mozgástéren belül még variálhasson, hiszen a politikai életben napról napra történnek olyan változások, amelyek mérlegelése még ez összefüggésben is szükséges. Végül is a tartalmi részekhez nekem van két olyan tapasztalatom, amelyik a mondottak felé tol. Én úgy látom, ha nekünk erős MSZMP kell — az erőst tessék úgy érteni, hogy győzelemre képes, nem akarok belemenni, hogy hány százalékban, meg hogy koalíció, meg egyéb, mert én nagyon rossz néven veszem elvtársaimnak a nyilatkozatát, akik már most megjósolják a koalíciós kormányzást —, teljesen lehetetlennek tartom, elvtársak azt, ha harcba akar egy párt menni, már most részgyőzelemmel biztassa önmagát, lehetetlen dolog, egyszerűen abszurdum. Szóval én a választásokban erős MSZMP-re gondolok. Tehát ha ezt célozzuk 1321