A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Szerintünk demokratikus szocializmust! — az esélyegyenlőség megteremtését, igazságos közteherviselést, szektorsemlegességet a meglévő társadalmi és magántulajdon alapján. Jóléti társadalmat, a demokrácia érvényesüléséhez jogi garanciákat, demokratikus választójogi törvényt, párttörvényt és egyáltalán: időtálló törvényeket! Kívánjuk továbbá: társadalom által elfogadott alkotmányt, a teljesítményelv érvényesülését, az országgyűlés szerepének és felelősségének növelését. A kormány mint irányító testület, kapjon nagyobb szerepet, ezt viselje felelősséggel, legyen rendszeresen számon kérve a parlament által. A pártprogram nyilvánítsa ki az erőszak elvetését, a politikai eszközökkel való operálást. Hatalmi pozícióból sem kívánatos újbóli pártállam létrehozása, de nagy súlyt kell fektetni a különböző területeken dolgozó kommunisták elkötelezett helytállására. A kongresszus tisztázza, hogy a párton belül mi legyen a működési elv: véleményünk szerint a demokratikus centralizmus, de a hangsúlyt a demokratizmusra kell helyezni. így biztosítani lehet a platformszabadságot, a különböző, elsősorban horizontális pártszerveződést. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a párt programját csak kongresszuson lehessen megváltoztatni, ez vonatkozzon a szervezeti szabályzatra, tagdíjfizetésre, és a vezető testületek személyi összetételére is, utóbbinál természetesen kivéve az esetleges köztörvényi vagy pártfegyelmi vétség esetét. Javasoljuk a szervezeti szabályzatra tett tervezettel ellentétben, hogy rendkívüli kongresszust ne a párttagság 50, hanem már 20%-ának igénye esetén hívják össze. A pártprogram fogadja el a Varsói Szerződést, mint realitást, de kezdeményezze a tömbön belüli önállóságot, javasolja, hogy államközi szerződésben rögzítsék az egyenrangúságot, a szigorúan vett önkéntességet, és az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. Követeljük, hogy az államközi szerződéseket, amelyek az ország életére, hovatartozására jelentős hatállyal bírnak, hozzák nyilvánosságra. A program nyilvánítsa ki, hogy az MSZMP internacionalista talajon áll, de ez nem jelentheti a nemzeti érdekek háttérbe szorítását. Nyilvánítsa ki törekvését a jószomszédi kapcsolatokra. Fő törekvésünk legyen a békés egymás mellett élés, a fegyvermentes Európa. Az állam kormányzó szerveinek (parlament, kormány) a program tegyen javaslatot a következő kérdéskörökben: iparpolitika, agrárkérdés, KGST-, illetve nyugat-európai piachoz való viszony, hazai piaci elképzelések, szociálpolitika, beruházáspolitika, infláció megfékezése, eladósodási folyamat megfékezése, adósság visszafizetése. Javasolja a kormány részére a felduzzadt állami intézményi apparátusok leépítését. A párt nyilvánítsa ki, hogy politikai pártként kíván működni, de a jelenlegi törekvésekkel ellentétben, ne dobja el ideológiai alapjait. Ideológiája legyen nyitott, rugalmas, ne tagadja meg a baloldali progresszív áramlatok eszmei örökségét, a kommunista és baloldali szociáldemokrata mozgalmak tradícióit. A marxista szellemiség talaján álljon. A párt nem teheti meg, hogy megtagadja múltját, más kérdés az, hogy a múlt hibáitól el kell hogy határolja magát. Véleményünk szerint a párt nevének megváltoztatása nincs befolyással a kommunista mozgalmakkal szembeni támadásokra. Kik lehetnek a párt tagjai? Akik elfogadják a marxizmus—leninizmus máig érvényes útmutatását, elfogadják és betartják a szervezeti szabályzatot, a törvényeket, és fizetik a tagsági díjat, nem sértik meg a párt— illetve munkahelyükön — az intézményi demokráciát. Kiket képviseljen a párt? A bérből és fizetésből élőket, ezen belül természetesen a párt tagjait, a párttal szimpatizálókat (munkás, paraszt, progresszív értelmiség). A párt határolja el magát a jobboldali revizionizmustól, a dogmatizmustól, a szektásoktól, azoktól, akik bizonyíthatóan megszegték a törvényeket, korrumpálódtak, résztvevői voltak törvénysértéseknek, visszaéltek beosztásukkal, hatalmukkal, vagy etikátlan ügyek résztvevői voltak. A párt működését elsősorban a tagdíjakból biztosítsa, melyet a működéshez mindenkor szükséges mértékben osszon meg az alapszervezetekkel. Javasoljuk, hogy kétévenként kerüljön sor kongresszus tartására, illetve akkor, ha ezt a tagság legalább 20%-a igényli. Rendkívüli esetben a kezdeményezők javaslatát a pártsajtó hozza nyilvánosságra. Véleményünk szerint a legutóbbi KB-ülésen a kongresszus időpontjára tett javaslat nem felel meg a párt érdekeinek, nem veszi figyelembe a realitásokat. A rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, a nyári szezon miatt nem kerülne sor a pártprogram érdemi megvitatására. Véleményünk szerint a kongresszust legkorábban november végén, december elején lehet megtartani. Javasoljuk, hogy a résztvevők köre a lehető legszélesebb legyen, a küldöttek megválasztása, ellentétben az 1988. májusi pártértekezlettel, a lehető legdemokratikusabban történjen. Az alsóbb pártszervek ehhez az időponthoz igazítsák értekezleteiket, programjukat a párt egész 1285