A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

1. sz. melléklet Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatai a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre és megválasztásuk módjára A Központi Bizottság két javaslatot bocsát vitára. Ezek számos lényeges ponton eltérnek egymástól. Néhány alapvető meggondolás azonban mindkét javaslatban közös: 1. A központi testületek nagyobb részében meghatározó arányt kell képviselniük a delegált tagoknak. 2. A vezető testületek és az Országgyűlés MSZMP-csoportja között új, szorosabb viszony kialakítására van szükség és ezt a testületek összetételének is tükröznie kell. 3. A vezető testületekben nem lehet kizárólagossá tenni a területi képviseletet. Szükség van arra, hogy a közélet különböző területein (a szakszervezetekben, az ifjúsági, illetve a szövetkezeti mozgalmakban) működd párttagközösségek is részt vegyenek a döntéshozatalban. 4. Következetesen különbséget kell tenni a képviseleti jellegű, elsősorban tanácskozó és ellenőrző feladatkörrel felruházott testületek és a döntésre, vezetésre és irányításra felhatalmazott testületek között. A képviseleti jellegű testületekre csak a párt irányvonalát alapvetően meghatározó döntéseket kell hárítani. A párt folyamatos irányítását, a többpártrendszerben szükségszerűen felgyorsuló döntéshozatalt, állásfoglalások elfogadását — az általános európai gyakorlatnak megfelelően — szűkebb, 20—30 fős testületekre kell bízni. Ezek ellenőrzésére a képviseleti testületek mindenütt megfelelő biztosítékot nyújtanak. (Az Országos Pártválasztmány és Központi Bizottság működésével számoló „A" változat ezt a szemléletet egyértelműen kifejezi; A Központi Bizottság és Politikai Bizottság létrehozását ajánló ,,B" változat szerényebb lépés ebben az irányban). 5. A párt ennek megfelelő vezető testületeit a kongresszuson közvetlenül kell megválasztani; a képviseleti testületeket pedig döntően (vagy teljes egészében) delegálással kell létrehozni. 6. A kooptálás intézményét meg kell szüntetni. 7. A politikai testületeket és a szakértő apparátust következetesen szét kell választani. A testületek tagjai politikai vezetők. Még ha a politikával hivatásszerűen is foglalkoznak, nem tekintendők az apparátus részének. Az apparátus irányítására és felügyeletére — mindkét változatban — a testület egy tagja kapna megbízatást. * * * „A" változat: Országos Pártválasztmány és Központi Bizottság Az Országos Pártválasztmány I. Két kongresszus között az Országos Pártválasztmány a párttagság legfelső képviseleti és ellenőrző szerve. II. Az Országos Pártválasztmány hatásköre: 1. Ellenőrzi a Központi Bizottság tevékenységét. 2. Állást foglal a Központi Bizottság által előterjesztett kérdésekben. 3. Kezdeményezi a Központi Bizottság vitáját, illetve döntését az általa fontosnak tartott kérdésekben. 4. Országos pártszavazást kezdeményezhet. 5. Kongresszus összehívását kezdeményezheti, javaslatot tehet annak napirendjére. 6. Állást foglal a párt szövetségi politikájáról. 7. Jóváhagyja a párt támogatásával indítandó országgyűlési képviselőjelöltek listáját. 8. Két kongresszus között felmentheti és megválaszthatja a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság (Országos Egyeztető Bizottság), valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság kongresszus által választott tisztségviselőit, tagjait. Ez alól kivételt képez a párt elnöke és főtitkára, akik megválasztására csak kongresszuson vagy pártszavazás útján kerülhet sor. 9. Határoz saját ügyrendjéről. 1278