A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

az együttműködésre. Nem arra a kommandóféle együttműködésre, mert az itt nagyon szép lenne, ha így lenne, de egy tisztességes olyan együttműködésre sem, amely sugallta volna, hogy ezeket a folyamatokat a párt irányítja. Én nem vagyok olyan optimista, hogy azt mondjam, hogy sok az időnk, nincs ez a párt válságban. Én úgy érzem, hogy igenis, jelentős válságban van. Azt az eróziós folyamatot, ami ma folyik a pártban, azt én nem természetes eróziónak tekintem, hanem igenis rendkívül veszélyes eróziónak. Ezért röviden elmondanám a javaslatomat, és utána tennék egy-két megjegyzést. Lényegében elhangzott már, azokkal értek egyet én is, akik elnököt szeretnének a párt élén látni, mint a párt legfőbb vezetőjét, háromtagú elnökséggel: Nyers elvtárs elnök, Pozsgay elvtárssal, Grósz elvtárssal, mint az elnökség két tagjával, és egy intéző bizottságot, kiegészítve a jelenlegi Politikai Bizottságot, körülbelül húsz főre, hogy még működőképes lehessen a szervezet. Mindenképpen hozzátartozik, és teljesen egyetértek Ormos Máriával abban, hogy a Titkárságot is meg kell erősíteni. Mind a két üres titkári helyre kellene választanunk titkárt, mert egyszerűen az apparátus működésképtelenné válik itt a Központi Bizottság házában is. Annyit el kell mondjak még, hogy Jassó elvtárs is ugyanezt javasolja, csak kifelejtette az elnökséget, amikor mondta. Megkért engem, hogy ne kelljen mégegyszer szólnia, mondjam el helyette. Azért tartom nagyon fontosnak ezt a fajta felépítést, mert úgy érzem, hogy ma sem fogunk tudni politikai programot adni a párttagság számára itt az ülés után, vagy holnap, amikor befejezzük. Ezért úgy érzem, hogy ezekkel a döntésekkel kell üzenni: mit tudunk mi most üzenni ezekkel a döntésekkel a párttagság és a társadalom számára? Egy: deklarálnunk kell, hogy ezt ideiglenes megoldásnak tartjuk, és azt üzenhetjük nekik, hogy észrevettük, hogy itt rendkívüli helyzet van, és ezért rendkívüli intézkedésre van szükség. Kettő: az elnökség összetételével üzenhetjük azt, hogy kérem szépen, a Központi Bizottság úgy gondolja, hogy ennek a pártnak egyben kell maradnia, és ez az elnökség hármas tagozódása mutatja, hogy igenis nem akarunk pártszakadást. Ehhez persze az is kell, hogy az elnökség három tagja a következő időszakban ennek megfelelően nyilatkozzon is különböző helyeken. Én bízom benne, hogy ez az összefogás^ most valóban megszületett. És még egy üzenni való lehetőségünk van: az új intéző bizottságnak az összetétele. Olyan összetételű intéző bizottságot kell választanunk, amellyel azt üzenjük meg, hogy milyen pártot akarunk a kongresszus után saját magunknak. Ha ezt a három üzenetet jól meg tudjuk fogalmazni a párttagság és a társadalom számára, akkor sikeres lesz a mai ülésünk, ha nem, akkor úgy érzem, hogy megint egyet lépünk visszafelé. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Bereczky Gyula elvtárs után Hámori Csaba. BERECZKY GYULA elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Igyekeztem rövid lenni, tehát sem kommentárt, sem headline-t nem mondok. Két kérdést azt hiszem tisztázni kell. Nem szólaltak meg még az érdekeltek, illetve csak a Nyers elvtárs szólalt meg. A másik, úgy érzem, helyesen dönt a Központi Bizottság, hogy ha az Elnökség mellett foglal állást, de a véleményem szerint, ha az Elnökség mellett foglalunk állást, akkor a kongresszusig az Elnökségnek, a háromtagú Elnökségnek vállalni kell, hogy csak a párt ügyeivel foglalkozik. Az, hogy valaki áUamminiszter és pártelnökségi tag, azt 1212