A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 2. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

HUSZÁR ISTVÁN elvtárs: Gondolkoztam, hogy elállók, azért is, mert én sem akarom ötletekkel gyarapítani a döntési palettát és nehezíteni a Központi Bizottság döntését. Én is úgy látom, hogy a politikai folyamatok Magyarországon továbbra is — erről akartam majd beszélni — a differenciálódás állapotában vannak. A párton belül is differenciálódnak a platformok és a nézetek, és végbemegy — akár akarjuk, akár nem — egy különböző típusú elkülönülés. Ebből a szempontból úgy érzem, nagyon fontos, hogy a pártvezetés pedig az integráló erőket erősítse, az integráló folyamatok szolgálatába állítsa a tevékenységet. Teljes szívvel tudom támogatni az elnök megválasztását, Nyers elvtárs személyét erre kitűnőnek tartom. Lényegesnek tartom, hogy a párt elnöke legyen, aki a pártot megjeleníti a politikai palettán a közvélemény előtt. Úgy gondolom, kell a Politikai Bizottság helyett? mellett? kiegészítéseként? — ez már mindegy — egy kongresszusi előkészítő bizottság, amely elvezeti, nemcsak szervezeti kérdésekben, tartalmi előkészítésében is a pártot a kongresszushoz. Ezért nem tartom jónak a kongresszusi szervező bizottsággal megoldottnak tekinteni. Az nem szervezési bizottság, hogy ez intéző bizottság legyen-e vagy sem, azt én, nekem az elnevezés mindegy [sic!], de kellene egy a Politikai Bizottság tagjaiból, titkáraiból, ezt el tudom fogadni, de egy nagyobb 20-szerű [sic!], egy működőképes testület, amelyiket központi bizottsági tagokból és nemcsak KB-tagokból, hanem másokkal is egészítenék ki. Lényegében Nagy Sándor elvtárs javaslata ez, úgy érzem, ennek felelne meg, és ezt kellene elfogadni, talán most integrálja a párt erőit és nem szétzilálja. BERECZ JÁNOS elvtárs: Köszönöm szépen. Kovács László elvtárs, utána Köveskúti Lajos elvtárs következik. KOVÁCS LÁSZLÓ elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Én nagyon egyetértettem tegnap azzal, amikor Németh Miklós elvtárs azt mondta, hogy mindent a választási eredménynek, tehát az MSZMP eredményes választási szerepének kell alárendelni, és én vitatom azt a felfogást, hogy eredményes kongresszusra készüljünk. Most az tulajdonképpen egy közbenső állomás, egy szükséges, de elégséges feltétele az eredményes választási szereplésnek, tehát a választási sikerből kell kiindulni, és ezért eleve azt a megfogalmazást, hogy kongresszusi előkészítő bizottságot válasszunk most, én nem tartom helyesnek. Az a vezetés és az a platform, amely a pártban egységet, vagy egy viszonylagos egységet teremt, de nem kapja meg a szavazatok 10%-át, az szerintem nem lehet megoldás. Ugyanakkor teljesen természetes, hogy az a vezetés és az a platform, amely a pártban nem tud egységet teremteni, az eleve nem számíthat egy eredményes választási szereplésre. Sokan emlékszünk olyan nyugati pártkongresszusra, ahol a kongresszus állva ünnepelte a párt főtitkárát és a reformerek kizárását, demonstrálva a párt egységét, és utána tizenkét százalékot kaptak a választáson, tehát én ilyesmire gondolok. Olyan vezetés kell tehát, amely a párt számára és a társadalom számára is elfogadható. Elfogadható hiteles személyekből áll, és amely egy működőképes szerkezetben dolgozik, amely képes a pártot irányítani, és képes a választási harcot eredményesen megvívni. Mivel rendkívüli helyzetben van a párt, rendkívüli megoldást kell választanunk. Az a megoldás, amely toldozza-foldozza azt, ami eddig nem volt hiteles, amely nem nyerte el a tagság bizalmát, azt meg kell változtatni, és én nem hiszem, hogy a túl sok változtatás tenné komolytalanná a döntésünket, inkább a nem változtatás és a korábbi toldozgatás-foldozgatás járna olyan veszéllyel, hogy 1197