A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

\ A másik téma, amit fel kívánok vetni, a többpártrendszerből kialakult elbizonytalanodás kérdése [sic!]. Nagyon sokan úgy érzik most, hogy nem az MSZMP, amely képviseli az érdeküket, kiáll értük, de azt is elmondják, hogy nem is a Néppárt, nem is a Kisgazdapárt, vagy nem is más párt. Új pártra lenne szükség, amely az MSZMP-ből kiválva a parasztság érdekeit képviselné, amely megvédené a nagyüzemeket a szétveréstől, az érdekképviseletre alapozná a politikáját, és tulajdonképpen az MSZMP-vel párhuzamosan működne. Én tudom, hogy ez nem egyszerű dolog, azért [mondom, mert] ez megfogalmazódott és ezzel a kérdéssel nekünk foglalkoznunk kell. A másik vélemény, hogy nem kell új párt — itt is elhangzott tulajdonképpen több hozzászóló részéről —, azokat a pártokat kell támogatni, amelyek az agrárérdekeket legjobban képviselik, és nekünk, hadd mondjam meg, hogy mindkét helyzetre fel kell készülnünk. Mindkét helyzetre megfelelő választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy eredményesen képviselhessük a falu politikáját, és megfelelően tudjunk a választásokon szerepelni. A konkrét felvetéseim: a 4. oldal c) pontjában

19 szerepel az, hogy „méltányosnak és gazdaságilag szükségesnek tartjuk, hogy a fejlesztést a pénzügyi szabályozás is ösztönözze". Én a „méltányos" szó helyett mást javasolnék, kevésnek tartom. Úgy néz ki, hogy azt tartjuk méltányosnak, ami mérlegelés kérdése, hogy egyáltalán megtegyük-e. Itt a „szükséges" kifejezést tartanám fontosnak. A földdel kapcsolatban nekem is nagyon sok gondom van. Tulajdonképpen egyetértek azokkal a megállapításokkal, amelyek szerepelnek az anyagban, nein is emiatt foglalkozom ezzel a témával, hanem azért, mert nagyon nagy nyomás van jelenleg a vezetésre a vonatkozásban, hogy kerüljön a föld felosztásra. Már nem kiosztásra, hanem tulajdonjogilag felosztásra. Múlt héten a Népszabadságban olvastam, hogy az egyik termelőszövetkezetben ezt a folyamatot már meg is kezdték.

20 Nagyon veszélyesnek tartom ezt a dolgot. A mi tsz-ünk 13 ezer hektárjából 10 ezer hektár közös tulajdonú terület, és ha 400 dolgozó tagra osztom, ez 25 hektár vagy 40 kataszteri hold. Ha a nyugdíjasokat veszem, akkor ez több mint 10 hektárt tesz ki. Nem szabad ehhez a témához így hozzányúlni, mert ha tulajdonjogilag odaadom, [ha] kilép, akkor ki kell adni ezt a földet. Azzal értek egyet, amely az aggodalmat fejezte ki. Végig kell gondolni ezt a kérdést, és annak megfelelően kell lépni. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyetértek azzal, hogy a tulajdonosi érdekeltségben lépjünk, tehát a vagyon kérdésében kell lépni, de a földet egy különleges vagyonként kell kezelni. Esetleg forintosítani kell, vagy valamilyen megoldást, de semmiképpen ne legyen meg a lehetősége annak, hogy az így szerzett földtulajdon kivihető legyen. Az egy más kérdés, hogy amit behoztak és még tulajdonukban van, adott esetben az kivihető legyen. Azzal én egyetértek, de így most egy újraelosztás bekövetkezte által szerzett földnek a kiosztását nagyon veszélyes dolognak tartom. Fel kívánom vetni még következő problémaként az élelmiszer-feldolgozók, alapanyag-termelők közös érdekeltségének a hiányát. Én ezt az előző KB-ülésen is felvetettem, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult Magyarországon egy olyan helyzet, hogy állami élelmiszer-ipari feldolgozók jöttek létre: húskombinátok, konzervgyárak, és nincs szoros kapcsolat a termelőüzemek, az alapanyag-termelők és ezen üzemek között. Nincs közös érdekeltség. Ezt meg kellene teremteni, és véleményem szerint egy ingyenes vagyonjeggyel megoldani ezt a közös érdekeltséget, 946