A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

lyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti. Létbiztonságát — anyagi helyzetét — befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A mezőgazdasági termelés azonban térséghez, településhez kötött. Mivel Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a terület nagyobbik része mezőgazdaságilag művelhető, így a mezőgazdaság helyzete alapvetően határozza meg a falusi települések lehetőségeit is. Az agrárpolitikának számolnia kell a vidéki településekre gyakorolt hatásával. Azok az országok, amelyek vidéki-falusi településeiket elhanyagolták, bármilyen jó gazdasági programot állítottak össze, vagy bármilyen összeget áldoztak a mezőgazdaság fejlesztésére, egy idő után kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a falvak jelentőségüknek megfelelő kezelése nélkül az élelmiszer-termelés sem oldható meg, hiszen a munkahelyet nem lehet tartósan és büntetlenül elkülönítetten kezelni a lakóhelytől. Az agrárpolitika tehát a falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan hordozza. Ha emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a településszerkezet egyben a terület igazi nemzeti birtokbavételét és a népesség arányos szétterítését is jelenti, valamint azt, hogy ezek a falusi települések nyelvezetükkel, szokásaikkal, kultúrájukkal évszázados értékek hordozói is, akkor a vidéki települések stratégiai szerepe is szembetűnővé válik. Köztudott, hogy a mezőgazdaság fejlettsége és az élelmiszer-ellátás színvonala között milyen a kapcsolat. Mivel az egész ország népességének életkörülményeit és politikai véleményét naponta befolyásolja — javítja vagy rontja —, minden másnál érzékenyebb közéletet befolyásoló szerepe van. Az agrárpolitikának tehát kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő javítása. És természetesen ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. Nevezetesen az a tény, hogy kereken 1,5 milliárd dollárral és 1 milliárd rubel évi bevételével járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kevesebb importigényességgel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb igazodással indokolt megtartani, ha lehet, növelni! Mindezek alapján érthető, hogy olyan országoknak is van önálló agrárpolitikájuk, ahol a mezőgazdaság részesedése a hazai termékekből alig több 2—5%-nál, vagy a mezőgazdasági népesség aránya alig éri el a 2—3%-ot. Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya alap- és kiegészítő tevékenységet együttvéve megközelíti a 20%-ot. Az MSZMP-nek ezért olyan agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat népgazdaságban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az ott dolgozók részére.

11 Kedves Elvtársak! Úgy gondolom, hogy a Központi Bizottság elé beterjesztett agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet kiemelten foglalkozik a legfontosabb kérdésekkel, segíti az agrárágazatot, hogy megtalálja helyét és szerepét az alakuló új körülmények között. Ha ki kellene emelni belőle, hogy a korábbi agrárpolitikákhoz képest mi az új, akkor röviden három dolgot lehetne megnevezni: 1. a piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödése és az ahhoz való alkalmazkodás fontossága; 2. a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igénye, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki; és végül 3. a tulajdonreform következetes végigvitele, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett, felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. 930