A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

tika meghatározása, egyezmények kötése a párt egészét érintő kérdés és a választott testületek feladata. c) A reformkorok döntő többsége nem kíván a párton belül külön szervezetet, vezető testületeket, alá- és fölérendeltségi viszonyt alakítani — bár ilyen kezdeményezésekkel rendszeresen meg kell küzdeniük. Ugyanakkor szükségesnek tartják a tapasztalatok rendszeres cseréjét és a párt irányvonalának befolyásolására közös álláspont (platform) kialakítására törekszenek. A május 20-án, Szegeden megrendezésre kerülő találkozó is ezt a célt szolgálja. d) Politikai kultúránk hiányosságai és rossz hagyományaink tükröződnek abban, hogy a reformkörök egy része — más irányzatokhoz hasonlóan — a párton belül nem a többség megszerzésére, hanem véleményének kizárólagossá tételére törekszik. Egyes állásfoglalásaikban felbukkan a tolerancia hiánya és az erőszakos hangnem is. Budapest, 1989. május 2. Záradék: A Központi Bizottság a mellékelt állásfoglalást az ülésről kiadandó közlemény részeként hozza nyilvánosságra. /. sz. melléklet NYILATKOZAT A Reform-Műhely címmel 1989. április 15-én Kecskeméten megrendezett országos tanácskozás alkalmából első találkozójukat tartották az MSZMP eddig megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. Találkozójukon, mintegy 30 reformkör 80 képviselője egységes álláspontot alakított ki — a többségében már eddig is egymástól függetlenül megfogalmazott — következő kérdésekben: — Az MSZMP egészében meghatározóvá kell válnia a reformgondolkodásnak és -cselekvésnek. Az áttörést és a reformerők megszerveződését is segítve az MSZMP vezetése vegye tudomásul a reformkörök létét, biztosítva működési feltételeiket, beleértve a horizontális struktúra kialakítását is. A reformkörök használhassák az MSZMP rendelkezésére álló központi és helyi eszközöket és létesítményeket. — Az eddig megalakult reformkörök felhívják az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket és más, hasonlójellegű szerveződéseket. Nem fogadják el a gyakorlati tapasztalatokat nélkülöző, frakciós megbélyegzést. — A reformkörök fórumai nyitottak az MSZMP valamennyi tagja és mindenki számára, együttműködnek más, MSZMP-n kívüli szervezetekkel, személyekkel is. Mindenkinek vita-, kapcsolódási és együttműködési lehetőséget kínálnak. — Tevékenységükben az MSZMP-n belüli újfajta pártegység kialakítását, az áramlatok, nézetek, platformok dinamikus, egységes együttélését, a tényleges reformcselekvés elsődlegességét és az elméleti alapok újragondolását érvényesítik. — A reformkörök igénylik a nyitott reformműhely-tanácskozásokat, és vállalják azok fő gondolatainak gyakorlatba történő átvitelét. — A reformkörök képviselői elfogadják és támogatják az MSZMP budapesti és szegedi reformköreinek kezdeményezését országos tanácskozás megszervezésére, amelyre 1989 májusában Szegeden kerüljön sor. Ez a tanácskozás egyik fontos eszköze lehet annak, hogy az MSZMP-n belüli reformerők platformjukat kialakíthassák. A reformkörök aggodalma az utóbbi hetek eseményei alapján fokozódik, mert a párt belügyei, a vezetés állásfoglalásai kiegyensúlyozatlanok, intézkedései bátortalanok, egy régi egység nosztalgiájától terhesek. Fokozatosan csökken a nép, az ország bizalma, veszélybe kerülhet a nemzetközi megbecsülés, a párt elveszíti legjobb erőit, növekszik a szétesés veszélye. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén személyi kérdésekben született döntések nem teremtették meg a régóta hirdetett fordulat személyi feltételeit. — A Politikai Bizottsággal és a főtitkárral kapcsolatos bizalom kérdése a Központi Bizottságon belül maradt, ugyanakkor a KB tagjainak döntő többsége egy korábbi korszak politikusa, önmaga és 908