A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

az MSZMP 1988. májusi pártértekezletét követően — az országos parancsnok úgy fogalmazta meg, hogy a testület tevékenységében az alkotmányos rend védelme a meghatározó. A testület tagja lehet a 18. évet betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki elfogadja az ország alkotmányát. A munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvéseit, alkalmas a többpártrendszer viszonyai között is működni. Az utóbbi időben sokat vitatkoznak a munkásőrségről. Szélsőséges támadások érik, felvetik, van-e még rá szükség. Azzal vádolják, hogy párthadsereg, diktatórikus intézmény. Támadják azzal is, hogy működése anyagi forrásokat von el a költségvetésből. Vitatják fennállása és működése jogszerűségét. Megállapítható viszont, hogy ez a körülmény a munkásőrök többségét edzettebbé, cselekvőkészebbé tette. A munkásőrség működését és társadalmi megítélését zavarja, hogy — miközben politikai és a gazdasági környezet, valamint a munkásőrség gyakorlata is megváltozott — még érvényben vannak idejétmúlt párthatározatok és jogszabályok. 3. A testület megújulási szándéka a működés minden elemében érzékelhető. A folyamatosan megújuló munkásőrség a társadalmi önkormányzat, önigazgatás és rendfenntartás megvalósításának alulról szerveződő bázisaként működött és működik. Bizonyította, hogy értelmes és hasznos célok érdekében az állampolgárok széles rétegei készek és képesek önként, ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi alapon cselekedni. Vezetése a megújulás érdekében mindent megtett, megtesz, amely a hatáskörébe tartozik. Folyamatosan alkalmazkodott a politikai, társadalmi változásokhoz. További megújulásához politikai és állami döntések szükségesek, amelyek feltételt teremtenek ahhoz, hogy az állampolgárok az állam terheit csökkentve, szervezetten, önként, ellenszolgáltatás nélkül részt vehessenek abban az állami munkában, amely a társadalom biztonságát elősegíti, garantálja az alkotmányos rendet. A megújuló munkásőrség működésének, szervezeteinek, létszámának kiigazításával, költségvetésének csökkentésével — ilyen feladatok ellátására a jövőben is alkalmas. A munkásőrség megújulásával létrejövő védelmi jellegű fegyveres szervezet — ha szükséges, új elnevezéssel — átörökíti annak haladó hagyományait, az emberi, a közösségi, a közéletiségi értékei megőrzését, megtartva önkéntes társadalmi jellegét, fejlesztve demokratizmusát. Az új fegyveres szervezet integrált erőként működjön önálló szervezeti keret között a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerében a Minisztertanács felügyeletével. Feladat: — az alkotmányos államrend védelme, — az ország biztonságának erősítése, — a hátországvédelem, területvédelem és területbiztosítás, — a katasztrófa elhárítás, — az élet- és vagyonvédelem, valamint a — közrend, közbiztonság védelme. A feladatokat önállóan, valamint az állami, államigazgatási szervekkel, a fegyveres erőkkel és testületekkel, együttműködésben lássa el. Az új fegyveres szervezet működését, létszámát — a feladatai meghatározása után — a Minisztertanács állapítja meg. 4. Az MSZMP Központi Bizottsága megvitatta a munkásőrség eddigi működését, s az alábbiakban foglal állást: A munkásőrség megalakulása óta megbízhatóan teljesíti feladatait. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki a munkásőrségben szolgálatot teljesítő munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, akik önként vállalt feladataikat áldozatkészen teljesítik. A társadalomnak ma is és a jövőben is szüksége van olyan társadalmi alapokon szervezett önkéntes fegyveres testületre, amely állami feladatokat lát el. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait. Egyetért azzal, hogy a testület továbbra is a Minisztertanács felügyeletével önálló önkéntes fegyveres szervezetként működjék. Felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy a Munkásőrség országos parancsnoka bevonásával készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. 904